A brüsszeli merénylet után érdemes újra elgondolkodni azon, hogy tulajdonképpen mit akarnak elérni az újabb és újabb gyilkosságokkal a terroristák. Azt hiszem tulajdonképpen három dolgot.

Egyrészt olyan csapást akarnak mérni a nyugatra, amelyik alapvetően bebizonyítja, hogy a multikulturalizmusra, demokráciára, emberi jogokra épülő modell életképtelen. Egy iszlámellenenes, rendőrállamba csúszó, “keresztes” Európa ellenpólusa és nem alternatívája lenne a fundamentalista iszlám államoknak.

Másrészt cél az is, hogy meggátolják a Nyugat-Európában élő iszlám bevándorlók integrálását. Minél erősebb az iszlamofób hisztéria, annál nehezebb lesz a beilleszkedés, és annál több nyugati fiatal válhat a radikális iszlám terrorizmus hívévé. Ezért jó hír, hogy Belgiumban, akárcsak korábban Franciaországban, a kölcsönös elfogadást, az eddigieknél könnyebb integrációt hirdető hangok vannak nagy többségben.

Végül a terroristák célját szolgálja a menekültekkel szembeni hangulat szítása is. Ha azok előtt,  akik az Iszlám Állam elől menekülnek, Európa éppen az iszlám terrorizmusra hivatkozva bezárja a kapuit, az a radikális iszlám pozíciót javítja, mert azt üzeni, hogy az áldozatok nem számíthatnak a világ támogatására. Ez nemcsak az Európába készülő menekülőknek üzen, de azoknak a millióknak is, akik az Irakkal és Szíriával határos országokban várják, hogy hazatérjenek.

Akik tehát kollektív büntetést, a muzulmánok elszigetelését, korlátlan rendőri és titkosszolgálati ellenőrzést, a menekültek kizárását követelik, akik Európa szabadságát vennék el a képzeletbeli biztonság kedvéért, azok a terroristák forgatókönyvét követik.