Apróbetű

Úgy tűnik a véglegesnek és sorsdöntőnek szánt Széll Kálmán terv mégsem sikerült valami meggyőzőre. Az érintettek magyarázzák a bizonyítványt: "A többiek tényleg kikapták a bizonyítványt, de az enyémet föl kellett küldeni a minisztériumba, mivel tévedések derültek ki, amiket sürgősen orvosolni kell."

A kormányoldal kedvenc napilapja arról számolt be, hogy az állami a költségtérítéses képzés lehetőségének megszüntetését az állami felsőoktatási intézményekben "kormánypárti szakpolitikusok „nonszensznek nevezték”, s az általunk megkérdezett képviselők arra gyanakodtak, hogy az tévedésből került a tervezetbe."

Ezek szerint tehát az államadósság csökkentését, a gazdaság felvirágzását és a Haza fényre derülését egyedül és megbízhatóan megalapozó tervbe tévedésből is beleírtak ezt-azt? Orbán Matolcsy és Navracsics urak felelősen összerakták, csak most, csak nekünk, hogy minden ok legyen, és valaki utólag csak úgy belefirkált némi apróbetűs részt, hátha nem veszik észre? Kicsit pötyögött még egy miniszteri főfogalmazó gépén a szakdolgozatot készítő fiacskája? Vagy Gizike éjszaka kipróbálta, hogy jó-e a billentyűzet?

És ha nemcsak ezt rontották el? Mi lesz, ha elírás miatt véletlenül nem csökkentik, hanem növelik az államadósságot? Sőt, ha véletlenül nem osztogatnak, hanem fosztogatnak? Belegondolni is rossz.

Lehet, hogy a 15 év is csak elírás volt, eredetileg 19-et akartak, csak a kilences billentyű pont elromlott az oktatáspolitikai segédfőtanácsadó számítógépén és becsúszott egy ötös helyette? Lehet, hogy korszerűen gondolkozó európai kormányként valójában növelni akarták az oktatási színvonalat? Pokorni ötlete erre vall: ha 9 éves lesz az általános, akkor a gimnazisták és szakközepesek nyilván 9 + 4 évet járnak iskolába. Hiszen a kormány nyilván nem akarja egyeztetés nélkül szétverni a középiskolai rendszert.

Magát az eredeti szöveget, aligha írhatta le komolyan oktatáshoz értő ember. Lényegében azzal érvel, hogy a költségtérítéses képzés torzítja a képzési szerkezetet és nem megfelelő területen termel diplomásokat. Erre kissé egyszerűen azt  válaszolhatnánk, hogy: közöd? Ha valaki a saját pénzén tanul, ne akarja már valami Széll Kálmán reinkarnáció megmondani, hogy van-e értelme. Ráadásul semmilyen adat sem támasztja alá, hogy a költségtérítéses képzések hasznossága kisebb lenne. A másik érv, amely szerint az állami képzést terheli meg a költségtérítéses, nettó hülyeség, hiszen a költségtérítéses képzés általában már kifizetett kifűtött, épületben, létező csoportban zajlik, így nem viszi, hanem hozza a pénzt.

Arról nem is beszélve, hogy Magyarországnak vállalásai szerint nem csökkentenie, hanem növelnie kellene a felsőoktatási végzettségűek arányát, mivel a nem kellően korszerűen gondolkodó Európában ezt még mindig a gazdasági siker alapjának tekintik.

Nem csoda, hogy az általában bőbeszédű Szijártó Péter "kitérő választ adott". Szerencsére előállt a Kósa Lajos, aki ehhez is ért, mondván, a megszüntetni szó jelentése újmagyarul nem "megszüntetni", hanem "megemelni az árát": "A fizetős képzések megmaradnának, de az ezekért fizetendő tandíjaknak a képzés valódi költségét kell fedeznie." Csakhogy ez sem ilyen egyszerű, az képzésnek piaci ára van, a döntően tandíjból élő magánfőiskolák is hasonló tarifával dolgoznak. Szóval ez kb. olyan, mintha azt mondanánk, ha péknél az állam is vásárol zsemlét, akkor ott másnak is többe kerül, mert mindig ugyanazt a péklapátot használják.

Az persze jó kérdés, hogy az állam miért drágán vásárol, sőt minek vesz egyáltalán zsömlét pufók kisgyerekeknek, akiknek apu-anyu már úgyis megvajazta a kroaszanját.De gondolom erre a kérdésre választ remélni a mai kormánytól mindennél nagyobb tévedés lenne.