"A munka becsülete megkopott, a tisztesség helyébe az ügyeskedés lépett, az igazmondást a gátlástalan hazudozás váltotta fel."

Ez az a kiindulópont, amelyből az oktatásért felelős államtitkár (a kormány egyik legtöbbet nyilatkozó tagja) kiindul. A világ szörnyű és egyre rosszabb hely. Azért ilyen, mert vannak akik ilyenné akarják tenni.

Ha így van, akkor kész a recept: meg kell rendszabályozni mindenkit, aki nem felel meg az elvárásoknak. Mert elvárások vannak, és természetesen az éppen aktuális hatalom mondja meg, hogy mik ezek. Követelmény, számonkérés, büntetés: ezen alapul az iskola. A buktatás nem szükséges (vagy éppen szükségtelen) rossz, hanem maga a megtestesült iskolai hatalom.

Aki nem felel meg az elvárásnak, az aztán mehet a "kislétszámű felzárkoztató osztályba". A Kádár korszakban ezeket jóval őszintébben C osztálynak nevezték. A szegregáció, aminek állítólagos növekedése a kormányprogram vitájában még az előző kormány tehetetlenségének volt következménye, maga lett a megoldás.

"A munka becsülete megkopott, a tisztesség helyébe az ügyeskedés lépett, az igazmondást a gátlástalan hazudozás váltotta fel."

Ez az a kiindulópont, amelyből az oktatásért felelős államtitkár (a kormány egyik legtöbbet nyilatkozó tagja) kiindul. A világ szörnyű és egyre rosszabb hely. Azért ilyen, mert vannak akik ilyenné akarják tenni.

Ha így van, akkor kész a recept: meg kell rendszabályozni mindenkit, aki nem felel meg az elvárásoknak. Mert elvárások vannak, és természetesen az éppen aktuális hatalom mondja meg, hogy mik ezek. Követelmény, számonkérés, büntetés: ezen alapul az iskola. A buktatás nem szükséges (vagy éppen szükségtelen) rossz, hanem maga a megtestesült iskolai hatalom.

Aki nem felel meg az elvárásnak, az aztán mehet a "kislétszámű felzárkoztató osztályba". A Kádár korszakban ezeket jóval őszintébben C osztálynak nevezték. A szegregáció, aminek állítólagos növekedése a kormányprogram vitájában még az előző kormány tehetetlenségének volt következménye, maga lett a megoldás.

A világ kétségkívül változik, mifelénk talán az elmúlt 20 évben még gyorsabban is, mint másutt. Kétfajta reakció lehetséges. Az egyik a modernizáció, a változás a világgal. A másik a változás megállítása erővel, a csodálos múlt erőszakos helyreállítása. Igy válnak a langyosan tekintélyelvű 70-80-as évek egy állítólag jobboldali és keresztény oktatáspolitika hivatkozási alapjává, (ó azok a csodálatos ifjú évek).

<

A szituáció egyáltalán nem új a törtélemben. A középkor végén a gazdasági változások, a reneszánsz és humanizmus, majd a reformáció új szellemi irányzatai kikezdték a hanyományos tekintélyeket.

Az egyik válasz az oktatás modernizálása az új, önálló egyetemek (köztül Bologna ) létrejötte, új oktatási formák megjelenése, a régi korlátok széttörése volt. Egyik nagyszerű csúcsteljesítménye Comenius munkája az Orbis Pictus: a világ bemutása a diákoknak kor csúcstechnológiájával, a nyomtatott, képes könnyvel. Hogy az iskola is olyan érdekes hely legyen a tanulónak, mint a vásár, ahova szeret járni, indokolja munkáját a mester.

A másik út  a fegyelmezés, kötelező gondolkodás, a tekintély erősítése, a büntetés, akkori formájában at index, a gályarabság, a máglya volt.