Az integráció nem bukott meg, épp ellenkezőleg. Ahol bevezették azIPR-t, a mélyszegénységben élő nem roma és roma gyerekek jobban felszerelt iskolába járnak, jobbak a továbbtanulási mutatóik, azaz nagyobb esélyük van a kitörésre.
Ez az integráció eredményességét vizsgáló kutatás valódi eredménye. A szegregációt támogató cikkről kiderült, hogy szándékosan félreértelmezi a kutatási eredményeit.
Az integráció nem bukott meg, épp ellenkezőleg. Ahol bevezették azIPR-t, a mélyszegénységben élő nem roma és roma gyerekek jobban felszerelt iskolába járnak, jobbak a továbbtanulási mutatóik, azaz nagyobb esélyük van a kitörésre.
Ez az integráció eredményességét vizsgáló kutatás valódi eredménye. A szegregációt támogató cikkről kiderült, hogy szándékosan félreértelmezi a kutatási eredményeit.
A Magyar Nemzet néhány napja imigyen számolt be az integráció eredményességéről beszámoló kutatásról:
Csúfos kudarcot vallott az erőszakkal keresztülvert integrált oktatási program. Egy felmérés szerint sok iskola csak azért vállalja a roma és nem roma gyerekek együtt nevelését, mert így több állami támogatást kap. A szocialista oktatáspolitikusok megpróbáltak fellázadni a mindenáron való integráció ellen, de a szabad demokrata lobbi győzött felettük. A Hiller-tárca újabb kétmilliárd forintot öl a programba.
Kudarc az integrált oktatás?/Magyar Nemzet
A Népszabadság azonban megtette azt, amit a jobboldali lap elmulasztott. Megkérdezte a kutatókat: mit tapasztaltak valójában.
A kutatásból kiderül, hogy az IPR szerint oktató pedagógusok jobban élvezik a tanítást, és a mélyszegénységből érkező gyerekek is jobban élvezik a tanulást.
Az integráció ugyanis objektív okok miatt komoly akadályokba ütközik. Ilyen ok például a szabad iskolaválasztás, és az a tény, hogy a tartósan munka nélkül, mélyszegénységben élő népesség területileg szélsőségesen egyenlőtlenül oszlik el.
A nagyobb városok javuló mutatói azt mutatják, hogy ha egy fenntartó – például Hódmezővásárhely – javítani akar a gyerekek iskolai esélyein, akkor érhet el eredményeket.
Kedvező változás az elmúlt évekhez képest, hogy az iskolán belüli elkülönítések mértéke csökkent, vagyis az iskolákban ügyelnek rá, egy épületen belül ne legyenek megbélyegző, úgynevezett „C” osztályok.
Azoknak a romáknak lényegesen több esélyük van továbbtanulni, akik integrált körülmények között tanulnak.
Az iskolákban nem bukott meg az integráció-NOL
A torzítás talán nem meglepő, ha tudjuk, hogy a Magyar Nemzet sorra vesztette a helyreigazítási pereket a OKM ellen. Itt azonban többről van szó. A hazugság célja az, hogy a kormány új, integrációellenese politikáját igazolja.
A kutatót szerint:
Koncepciózusan ragadtak ki adatokat a kutatásunkból azért, hogy a kormánykommunikációval egybevágó integrációellenes állításokat a félremagyarázott vizsgálati eredményekkel igazolhassák – állítják egybehangzóan.
Természetesen az integráció gyakorlatát lehet, sőt kell is bírálni. De ennek csak akkor van értelme, ha tényeken és valóságon alapul. A félremagyarázásra és az előítélek erősítésére épülő politika nemcsak erkölcsileg kifogásható, hanem a gyakorlatban is életveszélyes.
Persze a kormánynak van alternatív stratégiája is: majd a börtön nevel az iskola helyett.
Gumicukrot lopott, 14 éves gyerek csuklóján csattant a bilincs
