Mi a csoda? Lengyel oktatás és a Pisa

Sikeres oktatási reform? Úgy tűnik ilyen is van, nem is olyan messze.

Az oktpolcafe két kiváló bejegyzésben is foglalkozik a lengyel oktatási rendszer 1999-ben kezdett átalakításával és ennek eredményeivel. Ami fontos: valóban lehet előre lépni, legalább is, ha a PISA vizsgálatot valóban fontos mérésnek tekintjük, mint ez a világ többsége teszi.

Sikeres oktatási reform? Úgy tűnik ilyen is van, nem is olyan messze.

Az oktpolcafe két kiváló bejegyzésben is foglalkozik a lengyel oktatási rendszer 1999-ben kezdett átalakításával és ennek eredményeivel. Ami fontos: valóban lehet előre lépni, legalább is, ha a PISA vizsgálatot valóban fontos mérésnek tekintjük, mint ez a világ többsége teszi.

Mit is tettek?

Új iskolatípust vezettek be, amely az általános iskola és a középiskola között működik. Tehát a rendszer a mienkhez hasonló 8+4 helyett 6+3+x lett, ahol x a középiskola, szakképzés  típusától függően általában 3 vagy 4. Az új alsó középiskolák számára új tananyagot dolgoztak ki, valamint egységes vizsgát vezettek be a 6. és a 9. évfolyam után.

1999-től a kormány iskolaszerkezeti, irányítási, tartalmi és pedagógiai reformok csomagját indította el. A nyolcosztályos (szelekcióval végződő) általános iskolát egy hatosztályos alapiskolává és egy háromosztályos felső tagozattá (“gimnazija”) alakították. Erre a kiterjesztett kilencosztályos közös képzésre épül rá a gimnázium (“lyceum”), szakközépiskola és szakmunkásképző. A felső tagozatot új küldetéssel, tananyagokkal építették fel, azaz nem az általános iskola egy évvel való meghosszabbítása történt. Fontos, hogy a szerkezeti reform érdekekkel is ütközött, mert a lefelé terjeszkedő gimnáziumi érdekcsoport Lengyelországban is jelen volt. A felső tagozatot vidéken korszerűsített iskolaközpontokba összpontosították, ezáltal minőségi oktatást kínálva a korábban falusi kisiskolákba zárt diákoknak. Az új felső tagozaton pedagógiai-módszertani kultúraváltást kísérletek meg, így megszüntették a központi tantervet és tanmeneteket és az iskolákat az állami alaptanterv (core curriculum) kitöltésére, helyi tantervek kidolgozására kötelezték.

Felvezető: Egy tanulmány a lengyel csoda nyomában // Setényi János

Az eredmények meggyőzőek, bár értelmezésük, ha jól érzékelem, meglehetősen vitatott. Egy azonban biztos: a stagnáló magyar és a visszaeső például cseh eredményekhez képest a lengyelországi mérési eredmények jelentősen javultak.

További izgalmak az eredeti tanulmányban: The Impact of the 1999 Education Reform in Poland

A szerzők hát lelkesek:

"Nagyon fontos hangsúlyozni, hogy önmagukban ezek egyike sem lett volna elég hatásos, együttesen viszont brutális erővel újították meg a korábbi felső tagozatot. A tartalmi szabályozási rendszeren belüli hangsúlyeltolódás a folyamatszabályozás felől a kimeneti szabályozás felé illeszkedik a nemzetközi fősodorba, az iskolaszerkezeti változtatás pedig kiemelte az egész ügyet a kialakult intézményrendszerből, amivel lényegesen csökkentette az új célokkal szembeni ellenállást. (Ez utóbbit az amerikai policy irodalom „space clearingnek” nevezi, ami szabad fordításban a szükséges mozgástér megteremtését jelenti.) Az oktatáspolitikai szakértő számára ez az egész egy igazi műalkotás."

Egy fontos bejegyzésről és a lengyel csodáról // Radó Péter

A műélvezetet kissé megzavarja Horn Dániel kommentje:

"Mindamellett azonban, hogy szerintem egyedülálló a maga nemében a tanulmány (nem véletlenül jelent meg azóta úgy mint OECD és mint World Bank working paper is), be kell látni, hogy korántsem mondott (és nem is mondhatott) ki végső ítéletet a reform sikerességéről"

Mindenesetre az oktatáspolitikailag megviselt blogger felhívja a figyelmet még három körülményre.

Először is az oktatási reform az 1997 őszén hivatalban lépett kormány egyik fő prioritása volt, amit nagyon fegyelmezett menetben készítettek elő, így 1999-tól már hatályba is lépett. Másodszor a középjobb kormány által elkezdett reformot (ez már eleve meglepő magyar szemmel) sem a következő baloldali, sem az azt követő szélsőjobb kormány sem rúgta szét. Harmadszor, az oktatás decentralizálása a reform bevezetésével együtt ment végbe: az önkormányzatok már korszerű oktatási rendszert kaptak kézbe üzemeltetésre.

Ja és azért az a kormány is belebukott a reformokba.