Olvasókör oktatásról, társadalomról és Európáról - Arató Gergely blogja

Népiskola

Éretlenek

2011. július 24. - Tanbácsi

Az a feltevés, hogy  a szigorú vizsga elég a jó minőségű oktatáshoz megbukott - a romániai diákok felével együtt. Bár Hoffmann Rózsa az egész Kárpát-Medencét óhajtja tanítani, (nem középiskolás fokon, sőt!), nem biztos, hogy szomszédaink hibáit érdemes megismételni - a saját hibák mindig sokkal szórakoztatóbbak.

A magyar sajtóban is nagy teret kaptak a romániai érettségi eredményeknek. Az valóban oktatástörténeti kuriózum, hogy az érettségizők több, mint fele elhasalt a vizsgán. 41 olyan középiskola van, ahol egyetlen diáknak sem sikerült átcsusszannia (köztük sajnos több magyar nyelvű is). A székelyföldi  magyar nyelvű megyék eredményei rosszabbak az átlagnál, ami érthető, tudva, hogy a fő buktató tárgy a román nyelv volt. Elsősorban a szakközépiskolákban és technikumokban lett elkeserítő az eredmény országszerte. A botrányt tovább növeli, hogy az érettségi eredmények gyakorlatilag nyilvánosak, így aztán a nehéz sorsú vizsgázó még a tágabb környezet zrikálásának is ki van téve. A becslések szerint az egész kis csínynagyjából egymilliárd eurójába kerülhet az országnak (a személyes tragédiákon túl).

Tulajdonképpen nem a vizsga lett idén nehezebb. A román érettségi rendszer a Magyarországon leginkább a címadó film miatt közkedvelt szigorú francia maturához hasonló. A jelenlegi oktatási miniszter azonban kellemetlenül komolyan vette magát, és a biztonsági intézkedések szigorításával vette elejét a teljesíthetetlen követelmények kikerülését lehetővé tevő kreatív technikák alkalmazásának. Így aztán persze kiderült: amit nem lehetett megtanulni, abból nem is lehet vizsgázni. Mindenesetre legalább a baj bekövetkezte után némiképp észre tértek az érintettek és megoldást keresnek, rugalmasabb érettségi rendszer bevezetésével.

A romániai diákok tulajdonképpen annak a feltevésnek váltak áldozatává, hogy a szigorú vizsgarendszer elég a magas színvonalhoz. A diák nyilván 4 (vagy 12) éven át azzal kel és fekszik, hogy közelg a szörnyűséges számonkérés, és focit, facebookot valamint az ellenkező nem vonzó képviselőt hátrahagyva rohan a tankönyveihez. Elég egyszerű lenne a pedagógia, ha így lenne, de hát nincs - szerencsére. A gyerek is ember, így aztán bizony naponta meg kell küzdenie az iskolának, tanárnak, szülőnek a figyelméért az érdeklődés fenntartásához. Ez persze sokkal strapásabb, mint kamerát szerelni az osztálytermekbe. Az értelmetlen szigor viszont a csalás és korrupció kultúráját teremti meg.

Ettől még természetesen mi épp az ellenkező irányba haladunk. Hoffmann Rózsa arról beszélt legutóbbi interjújában, hogy "A jövőben szigorúbbak lesznek az érettségi vizsgák, de nem lesznek teljesíthetetlenek. " Mindezt mellesleg annak kapcsán, hogy az első zűrös év után immár ötödször zajlott le problémamentesen a kétszintű érettségi.

Az államtitkár asszony által a bálványosi táborban bejelentett Egységes Kárpát-Medencei Tudástér (szerintem ilyet nemes ügyet csupa nagy kezdővel érdemes írni), kapcsán egy  jeles szerző azt elemzi, hogy mennyire reális a magyar oktatási munkasikerek exportja, de legalább ennyire aggasztó az import lehetősége is: mert ha román mintájú lesz az érettségi rendszer, az eredmény is romános lesz.

 

A bejegyzés trackback címe:

https://nepiskola.blog.hu/api/trackback/id/tr633094852

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

MLaci2009 2011.08.03. 21:54:17

Pedig Magyarországon is ez lenne, ha bevezetnék a szigorú ellenőrzést (akár kamerák meg minden). Gimnáziumokban nem tudom mennyire jellemző, de szakközépiskolákban és ettől lefelé az érettségi meghatározó része a csalás. És ehhez legtöbbször a tanárok is szívesen hozzájárulnak, hiszen fontos hogy az iskoláról milyen hír terjed el (mármint az érdemjegyek, nálunk ennyien tanulnak tovább stb.). Extrém eset hallottam, hogy volt már olyan hogy felírták táblára megoldást persze ez nagyon az alja. Az emelt szint jobb ott komolyan veszik (legfőképp mert nem a saját iskolájukban érettségiznek), de ha kötelező lesz, és mindenki emelten megy, szerintem ugyan ide süllyed az is.
Szóval nem a szigorúsággal van a baj, hanem a hiányáról. Értelmetlen ilyen eredmények alapján megállapítani, hogy ki juthasson be állami képzésre. Persze senki nem beszél róla, mert tanárok benne vannak rendesen, diákoknak előnyös a többi meg leszarja, persze Magyarországon mindenkire nagyon furcsán néznek, aki úgy gondolja, tisztességesen akar bármit is csinálni. És érettségi után ezt hozzáállást az élet többi részén is tovább viszik.