Hova menekül a menekült?
Azt kérdi a nyájas olvasó saját blogján: "Most ezt valaki magyarázza meg, mert tényleg nem értem. Ha Európa minden országa biztonságos célország lenne, akkor minden menekültet a kontinens szélén levő országoknak kellene befogadnia? "
Elvileg igen, de valójában mégsem. Nézzük, hogy is van ez.
A Dublin III rendelet alapján (leánykori nevén Common European Asylum System, CEAS) a menedékkérelmet az az ország bírálja el, ahol a menedékkérő belép az unió területére. Alapból ezek leginkább az unió szélén lévő országok. Viszont most következik számos ámde.
A legtöbb kérelmet ma sem Magyarországon, Görögországban vagy Olaszországban, hanem Németországban és Svédországban adják be. Egyrészt a migránsok egy része hajóval vagy repülővel érkezik, nagyjából bárhová az unióba. Sokkal gyakoribb esetben pedig, ha lehet, esze ágába sincs az első országban beadni a kérelmet, hanem továbbmegy valami kellemesebb helyre.Ebben egyébként nemcsak a jobb munkalehetőségek és szociális ellátás reménye vezeti őket, (mint mondjuk az EU-n belül költözködőket), hanem az az esély is, hogy tisztességesen és méltányosan bírálják el majd a menedékkérelmüket. És itt nagyon is fontos a beadási ország: Németországban a Szíriából menekültek 95%-a, míg Magyarországon csak 33%-a kapott menedékjogot 2014-ben.
Ráadásul a menedékkérő (szerencsére) nincs odabetonozva az első országhoz. Ha a rend éber őre elkapja, akkor kényszerből beadja a menedékkérelmét, de aztán az első adandó alkalommal továbbmegy álmai országába. Ha aztán ott is elkapják, akkor a dublini rendszer szerint elvileg visszaküldik a kezdőkörre. A valóságban viszont van egy sor ok (például a családegyesítés), ami miatt mégis kérhető, hogy a másik tagállamban bírálják el az ügyét, illetve bírósághoz is fordulhat. A német bíróságok például már több ügyben is kimondták, hogy Magyarországot nem biztonságos ország, mivel itt nemcsak a fizikai biztonság számít, hanem az is, hogy méltányosan folytatják-e le a menekültügyi eljárást. Egy év után pedig teljesen megszűnik a visszaadás lehetősége.
Magyarországról tehát gyorsan továbbállnak a menedékkérők, de Olaszországban és Görögországban valóban több tízezren várnak menedékkérelmük elbírálására. Ezért javasolta az Európai Bizottság a tavasszal az emergency relocation mechanism nevű eljárás létrehozását, tehát azt, hogy nagy részüket (elsősorban azokat, akik jó eséllyel menedékjogot kapnak) osszák szét a tagállamok között (ez az a bizonyos kvótarendszer). Kormányunk végtelen szűklátókörűségét dicséri, hogy minden módon fúrta ezt az elképzelést, miközben erre a segítségre Magyarországnak is könnyen szüksége lehet a közeljövőben.
Hogy jó-e ez a rendszer így? Egyáltalán nem. Egy a szabad utazást lehetővé tevő térségen nem lehet jó megoldásokat találni a menekültügy kezelésére 28 különálló menekültügyi rendszerrel. Egyre többen mondják, hogy a nemzeti menedékjogi eljárások összefércelni igyekvő Dublint egy egységes európai rendszerrel kellene felváltani.