A buktatás hasznáról

Franciaországban az Állami Számvevőszék mondta ki, hogy a buktatás felesleges kiadás.

A számvevők nem elégedtek meg a szokásos "megvan-e minden kréta" típusú ellenőrzéssel: rámutatnak, hogy a buktatások aránya szokatlanul magas, és részben ennek következtében minden hatodik (francia) diák használható végzettség nélkül kerül ki az iskolából. Tiszta pazarlás!

A következtetések logikusak: a szülők, a számvevőszék és oktatási szakértők egyaránt a buktatás helyett a felzárkóztatás erősítését szeretnék. A problémafelvetés, és irány hasonló az elmúlt évek hazai oktatáspolitikájához.

Franciaországban az Állami Számvevőszék mondta ki, hogy a buktatás felesleges kiadás.

Most azonban nálunk változik az irány. Épp ma nyilatkozta a leendő oktatási államtitkár, hogy a buktatás ugyan megalázó, bezzeg az évismétlés az kimondottan ösztönöz. Amúgy is, ha nem lehet buktatni a tanárnak semmilyen eszköze sincs a diákot rávenni a tanulásra. Ami a motivációval kapcsolatos pedagógia tapasztatalatok igen hiányos ismeretéről árulkodik.

Persze a szülők is megkapták a magukét. El kell törölni a szülő beleszólását az évismétlésbe. Nehogy már a dilettánsok is belebeszéljenek az oktatásba- mondá. Eltekintve attól, hogy (mint valaki itt a blogon bölcsen írta) a saját gyerekéhez remélhetően igenis ért a szülő, nagyon nehéz elképzelni, hogy hogyan fog felzárkózni a diák a család támogatása és az iskolával való együttműködése nélkül. Franciaországban az idézett cikk szerint természetes, hogy a szülők, sőt a diákok is részt vesznek az év végi értékelésben.

Szóval teperünk vissza az időben. Sokba fog kerülni, emberi sorsokban, és alighanem pénzben is.

Címkék: kdnp, buktatás, hoffmann

Ismeretlen_45691 2010.06.02. 23:20:01

Bizony teperünk,de nem kicsit, szemben nemzetközi tapasztalattal,egyebekkel.De ami legrosszab az egészben, hogy ki mer "mondódni" egy hat vagy hétéves gyerek vonatkozásában a szó, hogy "ugyan megalázó". Aki elfogadhatónak tartja egy hat , hét vagy nyolc éves gyerek számára a megalázottság állapotát, az komoly problémákal küzd.

Válasz erre

relatív 2010.06.02. 23:57:39

Igen, bizonyosan nagyfokú ellentmondásra vall, hogy - félre téve a pedagógiai motivációval kapcsolatos ismereteket, javaslatokat - csak a korábbi döntések hatásának megváltoztatása érdekében hoznak ( magukat "hozzáértőnek" tüntetve föl ) indokolhatatlan döntéseket. Az, hogy ez a fiatalság szellemi fejlődésére milyen - beilleszkedési zűrzavart okozva - hátrányos következményekkel jár,azt ezek a hivatásos károkozók mit sem törődnek !

Vasgereben 2010.06.03. 12:39:54

Tanbácsi, egyre inkább az a gyanum, hogy soha az életedben nem tanitottál s utoljára iskolás korodban jártál iskolában! Ki a francot érdekel a franciák marhasága, mikor minden tanitó jól tudja, hogy az osztályok tananyaga az előzőekre van épitve! ergo, senki sem lehet másodikos, mig az elsős anyagot minimálisan elfogadható szinten nem birja! Tehát, addig kell buktatni ismétlőre, amig el nem éri ezt az elvárt szinvonalat! Más lehetőség nem létezik! Az más tészta, hogy mi a szülők, a tanitó feladata s hogy mennyire teljesitik azt. Viszont a felsőbb osztályba nem kerülhet olyan, aki az alsóbb szintet nem abszolválta! capisci, tanbácsika? S ez érvényes minden további osztályra és külön-külön minden tantárgyra! A szellemi fogyatékosokat és a túlkorosokat meg megfelelő módszerekkel, de az átlag gyerekektől elkülönitve kell felzárkóztatni. Aki nem ezt valja, az egyrészt nem ismeri a pedagógiát, másrészt egy gazember,aki a normális gyerekek előrehaladását akarja feláldozni az abnormálisok kedvéért! Márpedig az utóbbiak, bár jogosan rászorultak a társadalom segitségére, de azt mindenki tudja, hogy nem ők fogják fenntartani azt! Ezt cak a hülye széplelkek képzelik. Csak aza baj, hogy a széplelkek mindig a lelátóról, kibicként adják a jótanácsaikat, sőt követelik azok telejesitését, de a pályára már nem mennének be, hogy megmutassák, hogyan is képzelik el azt megvalósitani! Mi a francot lehet tenni azokkal az analfabétákkal ,akiket nem lehet megbuktatni és miattuk a többi gyerekkel nem lehet a tananyagot átvenni, mert mivel egy kukkot sem értenek belőle, viszont unatkoznak és zavarják az órát? A tanulás ugyanis kétoldali dolog, nem elég ha a tanár akar tanitani, a tanulónak is akarnia kellen tanulni! S ennek elérésére van a szülő is!

relatív 2010.06.03. 18:50:45

Talán figyelmesen kellene - az új, magát nagyon okosnak kikiáltó vezetésnek IS, és a témához hozzászólóknak IS - tanulmányozni a jelenleg érvényben lévő oktatási rendszert ! Akkor téves információkra nem kellene reagálni, és a gyakori irányváltás sem tenné hiteltelenné az oktatási rendszert ! A jelenlegi rendszerben az első négy évfolyamon az alapfokú képzési körben nem osztályozás, hanem véleményezés szinten kerülnek - többeket láttam a szorgalmas tanítók lelkiismeretes véleményeiből, és igen jó támpontnak vélem a gyermek szüleinek tájékoztatásaként a leírtakat, ellentétben a korábbi osztályozási bizonytalanságokkal - a gyermekek által nyújtott teljesítmény a szülők tudomására hozva. Az elégtelen eredmény esetén - a szülőkkel megbeszélve - mód van az ismételt évfolyamba maradásra, de nem a tanítói vélemény az egyedüli ennek meghatározására, igen helyesen ! A szülők, és a tanító nyilván kedvezőbben ítélheti ezt meg, a gyermek fejlődésének minél nagyobb ismeretével ! Tehát - csak a rend, és a hiteles tájékoztatás végett - jegyzem meg, hogy az év ismétlésére ( és nem buktatásra ) most IS megvan a lehetőség, végszükség esetén !

Ismeretlen_159036 2010.06.04. 00:31:35

2. relatív! Sok mindenben egyetértünk, de én nem beszélnék tudatos károkozókról. Őszintén hiszik , hogy ez a pedagógia (sőt, csak ez a pedagógia) működik: És ez, ha lehet, még rosszabb.

Ismeretlen_159036 2010.06.04. 01:01:49

Többszörösen tévedsz. A tanulás nem olyasmi, mint a létra, ahol, ha kimarad egy fok, leesel. A buktatás nem sokat segít a gyerek fejlődésében. Ha ugyanazt elmondják még egyszer ugyanúgy, nem fogom jobban érteni. Az alsó feladata nem valamilyen felhalmozott ismerethalmaz elsajátítása, hanem a legfontosabb alapképességek, írás, olvasás, számolás kialakítása. Ezeknek kikérdezni, hanem folyamatosan fejleszteni kell őket minden gyereknél. A buktatás ebben sem segít. Végül a pedagógia szakmai viták legszánalmasabb fogása, amikor érvek hiányában a másik tanítási gyakorlatát kezdi valaki firtatni. De mert kiváncsi vagy, örömmel elárulom, hogy az egyetem vége óta eltelt 18 évből 12 tanítással töltöttem és a többit is igencsak iskola közelben.

Ismeretlen_45691 2010.06.04. 01:27:24

Nekem mindig is az volt az elképzelésem,hogy az elemi iskola ( sokkal jobban szeretem ezt a kifejezést, mint az általános iskola verziót, mert inkább utal a lényegre ) első évfolyamaiban ( na az "alsót" meg kimondottan nem szeretem ) ,ahol 10 év alatti gyerekekről van szó, a cél az kell,hogy legyen valóban, hogy az írás-olvasás-számolás alapképességeinek a kialakítása megtörténjen, de mindez úgy,hogy evvel párhuzamosan ,tán még erősebben (talán) magának az ismeretszerzésnek , a tanulásnak,mint csodás emberi tevékenységnek az öröme váljék világossá. ( Annak felnőtt értelemben vett haszna szerintem ebben a korban nem értelmezhető, maradjon tehát a felhőtlen öröm és vidámság .) Sőt, ez úgy legyen lehetőleg világos a gyerekeknek, hogy a tanulás lehetősége és alkalma együtt járjék a közösségi lét örömének tartalmával is. Az első évfolyamok esetében nem látom értelmét annak a fajta számonkérésnek,amely idősebb gyerekkorban indokolt lehet, nem látom értelmét semmiféle büntetéshez hasonló eljárásnak, nincsen értelmes ok a gyerekek számára olyan szituációt előállítani,amelyben ők a közösségük előtt szégyellni lennének kénytelen magukat,csak mert hibáztak esetleg (számukra ugyanis talán a hibázás még abban az értelemben fel sem merül,mint később helyesen felmerülhet ) ,vagy csak mert pl. lassaban teljesítenek egy-egy feladatot, mint egy társuk stb.stb. Ebben a korcsoportban elkezdni büntetés szerű praxisokon törni a fejet, bármely féle szankciókon agyalni, szerintem súlyos hiba,nagyon súlyos dolog. ( A megalázottság,mint szituáció elfogadhatatlansága nem is lehetséges kérdés, korábban jeleztem mekkora veszélyt jelen egy ilyen felnőtt olyan korú gyerekről hozandó döntések környékén.)

Ismeretlen_36888 2010.06.04. 06:34:33

Buktatásnak valóban semmi értelme, értelme az évismétlésnek van....és aki nem sajátítja el az osztálya anyagát, az ismételjen, mert az osztálytársainak is van joga, pl. a tanuláshoz, és nem csak neki van joga a felzárkózáshoz. Virág elvtárs s.k.

Ismeretlen_159036 2010.06.04. 07:38:25

T. Virág elvtárs! Épp e szép gondolatot mondta a méltóságos államtitkár is. Úgyhogy légyszi magyarázd meg, hogy mi is a különbség a buktatás meg az évismétlésre utasítás között. Meg azt is, ha Pistike lassabban tanul olvasni, (viszonyt gyorsabban számolni), az miért befolyásolja azt, hogy Julika hogyan tanul olvasni meg számolni.

Ismeretlen_104399 2010.06.04. 09:00:48

Azt hiszem,hogy úgy eldönteni egy hozzászólás értékét ebben a kérdésben,hogy van-e köze a hozzászólónak a szorosan vett oktatáshoz,eleve szelektáló,hibás megközelítés! Ugyanis valamilyen szinten mindannyian oktatók,és elsősorban oktatottak vagyunk! Ami pedig a két elméletet illeti,azt hiszem,hogy önmagában egyik sem igaz,illetve egyik sem üdvözítő. Ahány oktatott,annyiféle oktatási módszer kellene,hogy legyen,de ez a kívánalom kivitelezhetetlen.Olyan megoldásokat kell keresni,melyek a jó képességüek előmenetelét segíti,de nem hagyja magára a közepes,vagy gyengébb képességűeket sem! Nem tudok tanácsot adni ebben az oktatásügyeseknek,mert nem érzem magam arra képzettnek,és elhivatottnak sem. Annyit azonban megállapítanék,hogy ami ,főleg az elemi iskolákban a hetvenes évek óta zajlik(zseniképzés)az nem elfogadható,még ha a jószándék nem megkérdőjelezhető,akkor sem!(szóképolvasás,halmazok stb)Ez azonban csak az én meglátásom! Az azonban,hogy az egymást most váltó kormányok egymás szemébe köpködjenek ,az oktatást politikai fegyvernek használják egymás ellen,az viszont túlmegy minden határon,és csak a politika szereplőinek hoz hasznot,míg a pedagógusokat,pártállásuktól függően állítja szembe egymással,és az oktatás tárgyával a gyerekekkel,akik így valóban csak tárgyak lesznek!

Ismeretlen_36888 2010.06.04. 09:02:28

Kedves Tanttóbácsi elvtárs! Egy példát mondok, mi a különbség a bukás és az évismétlés között, a saját, legnagyobbik lányom példáját. Szegény lány úgy ment iskolába, hogy se írni, se olvasni, se számolni nem tudott, és ráadásul csak 6 és fél éves volt, az első iskolakezdéskor. Olyan osztályba került, ahol minden társa az írás-olvasás-számolás közűl kettőben jó volt, mindegyik idősebb volt, és általában mindegyiknek idősebb testvérei voltak. Az osztályközösség vezető nagyasszonya kimarta őt a társaságból (ezúttal nem etnikai alapon) és azt a tanító sem vette észre. Egy évet és egy napot járt oda, és elmenekítettük egy másik iskolába, ahol befogadó közösséget talált, és közepes-jó szint között teljesített. A tulajdonságait tekintve mire beérett benne a tananyag, addigra a számonkérésen túl voltak, vagyis megmaradt benne a tananyag jó szinten, de a tanulás ritmusát nem vette fel ahhoz, hogy eredményes is legyen. Évismétléssel (pedig nem ő volt a legrosszabb az osztályában) kapott szülői kérésre egy + évet, azzal a céllal, hogy "megtanuljon tanulni". Határozottan jó döntés volt. Szóval számomra furcsa, ha a Tantóbácsi bukásról beszél évismétlés helyett. Más: azért feltételezem, sajnos, hogy első osztályban nem minden iskolában mindenki tud kezdeni a tanulással, mert vannak olyan osztályok, ahol azzal kell kezdeni, hogy ez a fogkefe, ez a szappan, ez a törölköző, ez a WC papír......na most ahol így kell kezdeni, ott emlegetik szívesen a szegregációt..... Pistike és Julika példájára visszatekintve egy osztályközösség 1-2 mást elvisel (máson értem a fogyatékost, segítségre szorulót, átlagosnál lassabban haladót,) ennél többet nem, mert ennél több problémás eset az osztály teljesítményét, haladását, így a tanulók tanuláshoz való jogát és hozzáférését korlátozza! Virág elvtárs tanfelügyelő s.k.

Ismeretlen_45691 2010.06.04. 11:36:46

Az oktatással biztosan úgy vagyunk,mint focival, mindenki ért hozzá,amivel szerintem nincsen is baj, ez úgyis közös játék (kéne legyen). Mindenesetre nekem mindig olyan érzésem volt, túl azon,hogy mindkét gyerek esetében ugyanaz az "alsós" tanitó foglalkozott velük és nagyon ügyes, empatikus , türelmes stb.stb.embernek tartottam őt, szóval, hogy már túl korán akarjuk világossá tenni a srácoknak,hogy mit a jelent a szó : követelmény. Én nem nagyon tudok mit kezdeni egy hat,hét vagy nyolc éves emberke esetében azzal a szituval,amikor aggódik, hogy vajon meg tud-e felelni akármilyen követelménynek is. Fenntartom,hogy abban a korban az nem "így" kéne felmerüljön. Talán fel kéne merüljön, OKÉ,de nem így, sokkal ,nem tudok jobb szót soft-abb módon. De nem értek hozzá,csak mondom a magamét.

Ismeretlen_163364 2010.06.04. 12:07:41

Tanbácsi (6.) Tévedni tetszik. A tanulás bizony olyan, mint a létra. Nem lehet ugrándozni a fokok között, mert leesel. Persze, ha valaki nem természettudományokra gondol, hanem a magyarra-történelemre-stb., azaz humán tárgyakra, akkor, de csaki akkor, valamilyen szinten igaz lehet, amit kedves tanító elvtárs írt. Mert tök mindegy, hogy valaki nem tanulta meg xy versét vagy a helyesírást - attól még megy tovább a létrán - legföljebb belőle lesz a "bunkószaki"... DE: ha valaki nem tanul meg JÓL olvasni, akkor mindenféle tárggyal meggyűlik majd a baja, hiszen nem tudja FÖLFOGNI, amit olvas, következésképpen megtanulni sem. Ha esetleg jó auditív alkat, és emlékszik az órán hallottakra, akkor valahogyan át-bukdácsolhat a létrafokokon. De ennek mi értelme?.... ÉS. ha valaki nem tud összeadni, szorozni, kivonni, osztani, akkor nem tudja megtanulni a fizikát, a .... stb. Tehát NEM LEHET kihagyni a létrafokokat. ÉVISMÉTLÉS annak, akinek kell - egyenesen gyógyító lehet. Inkább azzal törődjön kedves tanbácsi, hogy a negatív előítéleteket eltörölje az évismétlőkre mondottakból, megszüntesse a leszólást, szóbeli kiközösítést - teljes mellbedobással ezen dolgozzon... Így használ legjobban az otthonról semmit nem hozó/kapó, nehezen tanuló, fölfogásukban hátrányos helyzetű gyerekeknek. nem úgy, ha túllihegi ezt a problémát... Virágh et.-sal egyetértek: az én kisebb gyerekem is a 2. legfiatalabb az osztályában, pedig nem augusztusi :) De már óvodában gondoltam rá, és amikor kérdezgette a betűket, bizony elmondtam neki. Így nem volt baj, hogy enyhén már összeolvasott, mire eljött a szeptember. Merthogy a többiek majdnem mind tudtak olvasni... Értelmiségiek lévén - gyerekem is tudott velük haladni. Ugyanahhoz a pedagógushoz került, mint a nagyobbikom, aki már 16. éve tanul - ha beleszámítom a 3 év ovit is. Óvodaszék/iskolaszék/stb., minden problémát belülről is ismerek. Még egy: ezek A DOLGOK pedagógus-függőek!!! A mi iskolánkban minden alsó osztálynak 2 pedagógusa van, PLUSZ a felzárkóztató, általában gyógypedagógus végzettségű nevelő. Így lehet, hogy az osztályt nem poroszos előre-tekints padokkal, hanem körben, 4 differenciált csoportba osztva tanítgatják. És akkor mindenki azt és akkor tanulja, amit és amikor képes rá. Na de nem mindenhol ez a helyzet az országban... (mi vidékiek vnk, nem bp-iek)

Ismeretlen_163364 2010.06.04. 12:20:12

Kedves KériSzépen! Kérem szépen, hagyja ezt az "énnemértekhozzá"-t, hiszen gyerekei - ÉS A SAJÁT iskolás emlékei alapján - ennyire, mint itt a többi - ért hozzá. "Én nem nagyon tudok mit kezdeni egy hat,hét vagy nyolc éves emberke esetében azzal a szituval,amikor aggódik, hogy vajon meg tud-e felelni akármilyen követelménynek is." - írta. ÉS ÖN??? Gondolom, Ön is volt legalább 12 évig iskolás. (a felsőoktatásról nem merek nyilatkozni, de így - ahogyan Ön - legalább érettségi kell, hogy valaki írjon:))) Ne mondja már, hogy Ön annyira sérült attól, hogy a mi időnkben igenis volt bukás/évismétlés. Az más, hogy szinte alig került rá sor már akkor is. ÉS??? Ön attól rettegve ment minden na suliba, hogy "jajistenem, nehogymegbukjak?" Na nemár.... Álságos nézőpontot képvisel. Mint itt sokan... Én még szombaton is tanultam, sőt, voltak évek, amikor az iskolánkat ide-oda rakogatták, és kevés volt a tanterem, délelőttös-délutános heteink voltak. És? Kibírtuk. (Én pl. kitűnő bizonyítványokkal.) Tanultunk! Mert az volt a "sikk". És még 50 éves sem vagyok... Szóval, ne sajnáljuk már annyira a szegény gyereket, hogy követelmény van, hogy tanulni kell, hogy ha valaki visszabeszél - nem tanul - akkor annak igenis negatív következménye van. Ezért tart ott a társadalom, ahol, mert az ál-liberálisok elvettek mindenfajta fegyelmezési lehetőséget a pedagógusoktól. És köszönöm, nem kérek olyan választ, hogy bezzeg ez-az a tanár így-úgy terrorizál... - mert az ellen FÖL KELL LÉPNI!!! Hol volt olyan a mi időnkben, hogy egy tanár megvertek a szülők, vagy éppen meggyilkoltak?... Úgyhogy örülök, ha újra elkezdődik a pedagógusok megbecsülése (hát még ha anyagiilag is) mert így végre újra lesznek majd JÓ, IGAZI pedagógusok, akik közül most sokan nem tanárként dolgoznak....

Ismeretlen_45691 2010.06.04. 13:01:53

14. Ez biztosan igaz,nekem Önnel ebben nincsen vitám. A problémát ott látom,hogy a mi szép hazánk viszont nagyon-nagyon sikertelen, gazdaságilag különösen, és úgy gondolom,hogy ebben nem kis része van az oktatásnak. Viszont a nyolcvanas években volt szerencsém olyan helyen lakni, egy ideig, amelyre úgy általában irigykedve szoktunk gondolni,mint gazdag és sikeres országra, ahol viszont a kisiskolás gyerök felállt a padból és anélkül,hogy be kéne jelentse mindenki előtt, nyilvánosan, anélkül,hogy engedélyt kéne kérni, szépen kimehetett pisilni. És tudnám az itthon liberálisként elátkozott szisztéma pici részleteit sorolni. Én csak tűnődöm,nem lehet,hogy mégis van összefüggés, hogy hol élnek jobban ? És nem értek hozzá,csak nézelődőm,meg nyomkodom a klaviatúrát.

Ismeretlen_45691 2010.06.04. 13:15:11

14. Ahol Ön ma dolgozik,kedves Cerebellum, amikor pisilnie kell, feláll,hangosan közli és csak akkor mehet a biológiai szükségét elvégezni,ha arra a főnöke,szintén hangosan, engedélyt ad ? Nem hinném, felnőttként ezt bizonnyal kissé megalázónak gondolná. Csak egy hatévesnél van viszont ez rendben ?

Ismeretlen_163364 2010.06.04. 16:21:23

( OFF: Önökkel, kedves NOL-blogolók, egyszerűen nem lehet "beszélgetni". Én dolgozom, csak perceim vannak olvasni, de kár ide jönni. Mondjuk, megvoltam majd' 50 évig is enélkül, megleszek ezentúl is... Csak a választáskor utaltak az index-re, a blogokra - azért léptem be 1-2 hete mindenhova, hogy megnézzem, miről is beszéltek a tv-ben: "... az indexes fórumozók szerint... a blogokon..." stb. - és kíváncsi lettem, mi is ez. De hogy itt vannak emberek, akik vszleg ezért kapják a fizetésüket, hogy állandó ellenhangulatot keltsenek, az országunkat ide juttatók mellett nyomuljanak - az egyszerűen félelmetes a számomra. Senki mást nem tudnak elfogadni, senki más véleményét nem képesek tolerálni, annyira el vannak telve önmagukkal, csak mindig az a trendi, a jó, a valós - amit ők irkálnak... másoknak SOHA nem lehet igaza...szóval ezeket tapasztalom immáron 2 hete... És ezt már többeknek leírtam, kértem a TOLERANCIÁT, hogy errefelé is irányuljon, ne csak ők várják el - és SENKITŐL nem kaptam eddig... lehet, nem is fogok próbálkozni többet. Hiába mond bármit az ember, példákkal, konkrétan - maszatolás a válasz, és ismét a saját elvtársak tanainak nyomulása...) Kedves KériSzépen! A mi családunknak NEM VOLT LEHETŐSÉGE a múlt rendszerben semmiféle külföldi munkákra. Na, vajon miért?.... Az, hogy Ön ezt megtehette, máris jelent számomra valamit. Ha ott annyira jó volt, miért nem maradt ott a gyerekeivel? A pisilés bejelentéséről csak annyit, hogy igen elszomorodtam, hogy az én szavaimra egyedül ezt tudta válaszolni. Nagyon lényegretörő, igazán. Az általános iskolás gyeremekek osztályismétléséhez, fegyelmezéséhez sok köze van. Ha ilyet tapasztal bárki, miért nem fordul a tanárhoz/igazgatóhoz/iskolaszékhez/ ill. ma már szülői testületnek hívják nálunk? Azonnal megoldanánk - de ez itt elképzelhetetlen. Ha Önnél igen, akkor Önnel van a baj. Ön ez elviseli (vagy akiről írt, az) - de akkor ne tegye szóvá. Ma MINDENKINEK megvan a lehetősége, hogy normális iskolát "csináljon", ""kérjen", "követeljen" ki magának. Erre való a havonta rendszeresen összeülő tanári+szülői testületi ülés, ahol bármit meg lehet tárgyalni. Én már oviban is óvodaszék titkár voltam... Ennél sokkal nagyobb ügyeket is el lehetne intézni, CSAK ÉPPEN AKKOR IGAZÁN KOMOLYAN KELLENE GONDOLNI AZ ISKOLA + SZÜLŐ kapcsolatokat. Közös programok, majálisok, kirándulások, bálok stb. Nem az internet előtt kéne hinteni az igét, nyomulni, provokálni - hanem a hétköznapokban megélni a közös "nevelést" a pedagógus+család kapcsolatokat. Egyszerűen nem tudok magamhoz térni... én az osztályozásról, a múlt rendszerben történt iskolai nevelésünkről (Ön is korosztályom lehet) írtam - és egy piti pisilés felé nyomná el a témát... :)))) Engem ezzel nem hat meg, és a kesztyűt sem veszem föl.

Ismeretlen_45691 2010.06.04. 16:49:29

17. Ha még emlékszik,hogy voltak sokan,akiket nem annyira a szocialista állam küldött ki,mondjuk barátságból, hanem inkább úgy gondolták, hogy maguk elmennek.... Aztán meg sokan gondolták,hogy mostmár vissza is lehet jönni. Ilyenek is voltak ám,nemcsak privilegizált kiküldöttek. Sőt,ma már olvasni is lehet ilyen személyes sorsokról. Kérem tegye meg, sok esetben tanulságos történeteket lehetséges találni. Hátha leszokik erról a kellemetlen modorról,hogy meghatározza,kinek hol illene laknia.

Ismeretlen_163364 2010.06.04. 16:57:45

Hm... az érdemi kérdésről ismét nem tud egy szót sem szólni. Hogy a pisilést Ön, vagy ismerőse, aki tapasztalt ilyet, miért is nem tette szóva a tanárnak/igazgatónak - az iskolaszéken... Hogy az ellenhangulatot hogyan is keltik itt... Hogy a TOLERANCIÁT nem adják, csak "kérikszépen".../(de legalább szépen :))) / stb. Higgye el, hogy sorsokról sem érdemes itt élménybeszámolót tartani, mert abban (sajnos) nagyon jó vagyok... lehet, többet és többfélét láttam már, mint Ön, pedig csak Magyarországon dolgoztam... Búcsúzom, győzködjék csak magukat, ha annyira szeretnek hasonszőrűekkel beszélgetni, vállra veregetőst játszani...

Ismeretlen_45691 2010.06.04. 17:12:16

19. Biztosan sokat látott Ön is. Én is. Oktatás és egyéb ügyekben valószínűsíthetően nagy különbségek vannak közöttünk. De tán ez rendjén is van így.

Ismeretlen_121595 2010.06.04. 17:37:40

Milyen jó is az amikor egy nyolc általánost végzett ,földbuta szülő jobban tudja mire van szüksége a gyereknek ráadásul megvétózhatja a tanár szakmai állásfoglalását.

Ismeretlen_45691 2010.06.04. 18:03:53

21. Szerintem a szülőnél jobban senki se tudja,hogy mire van szüksége a gyereknek, és nem vétózgatni kellene, hanem együttműködni. (Szerintem nincs is vétózgatás egyébként, sajnos jó együttműködés se persze,vagy csak ritkán.)

V asgereben 2010.06.04. 18:20:11

Tancsi bácsi: ahogy már cerebellum is irta természettudományos tárgyak esetében elengedhetetlen a létra! S mivel a temészettudományok terén tanitgatok immár 47 éve (!) , V- osztálytól az egyetemmel bezárólag, talán van némi tapasztalatom ezen a téren. márcsak azért is mert falusi, külvárosi iskolától elit gimnáziumig, tehnikumig, főiskoláig és egyetemig minden szinten volt alkalmam szert tenni rá. Úgyhogy hátrébb az agarakkal és a kioktatással. Mellesleg, mit lehet kezdeni mér a 3. osztályban egy olyan tanulóval aki nem tud irni/olvasni/számolni/beszélni/szöveget érteni egy másodikostól elvárt minimális szinvonalon? Hol és mikor fogja megtanulni azt amit elmulasztott? A tanitó/tanár feláldozza a többi gyereket azért hogy pár visszamaradtal töltse az idejét? (többnyire teljesen felslegesen). Amit valaki ezen a szinten nem tanult meg, csak azonos körüményke közt képes azt pótolni! Ehhez kell az évismétlés. A buktatás meg arra, hogy a szülő méltóztason felébredni és feláldozva a nyarkat felzárkóztassák gyereket! le kell már egyser számolni azzal a álliberális szemlélettel, hogy a gyerek azért jár az iskolába (minél tovább annál jobb, innen a 18 éves korhatár is!), hogy ne kelje rá otthon ügyleni és ne csavarogjon valahol. ha még ragad is rá valami időközben, az már + haszon! Ez vezetett el a mai áldatlan álapotokig, közte az érettségi devalválásáig.

Vasgereben 2010.06.04. 18:31:11

Kériszépen, látom te minden téren teljesen el vagy tévedve! 1. a szülők többsége elfogult a gyermekével kapcsolatban. Ergo, nagy valószinüségel képetlen korrekt módon felméárni képeségeit, hibáit. 2. a szülők töbsége nem képpes nevelni a gyerkét, emiatt látható az a renfgeteg hiszti amit a 2-3 éves koruktól kezdve következmények nélkül elkövethetenek a gyerekek, a tanárok általi szigorubb nevelést/fellépést viszont elutasitják (én én gyerekemet ne fegyelmezze,büntesse, alázza (?) meg a tanár jelszó alatt). S ezt a gyerekek nagyon jól kiszürik és ki is használják. Az eredmény a gátlástlanság, ami miatt aztán persze pont a főhibásak, a szülők fognak évtizedekig szenvedni. Most viszont fújhatjátok a marhaságaitokat, Hoffmann Rózsa nem fog sokat törődni velük. S talán sikerül az oktatásügye normális mederbe terlni. sajnos, a megtermelt eddigi selejt az viszont selejt marad, mert azt már nagyon nehéz kijavitani utólag!

Vasgereben 2010.06.04. 18:35:26

bocs, a rengeteg hibáért, de rettenetesen ugrálnak a sorok, s sajnos direktben irok/tam.

Vasgereben 2010.06.04. 18:56:26

Na itt van kijavítva, hogy ne érje szó a ház elejét! Tancsi bácsi: ahogy már cerebellum is irta természettudományos tárgyak esetében elengedhetetlen a létra! S mivel a temészettudományok terén tanítgatok immár 47 éve (!) , V- osztálytól az egyetemmel bezárólag, talán van némi tapasztalatom ezen a téren. Már csak azért is mert falusi, külvárosi iskolától elit gimnáziumig, tehnikumig, főiskoláig és egyetemig minden szinten volt alkalmam szert tenni rá. Úgyhogy hátrébb az agarakkal és a kioktatással. Mellesleg, mit lehet kezdeni mér a 3. osztályban egy olyan tanulóval aki nem tud irni/olvasni/számolni/beszélni/szöveget érteni egy másodikostól elvárt minimális színvonalon? Hol és mikor fogja megtanulni azt amit elmulasztott? A tanító/tanár feláldozza a többi gyereket azért hogy pár visszamaradtal töltse az idejét? (többnyire teljesen feleslegesen). Amit valaki ezen a szinten nem tanult meg, csak azonos körülmények közt képes azt pótolni! Ehhez kell az évismétlés. A buktatás meg arra, hogy a szülő méltóztasson felébredni és feláldozva a nyarakat felzárkóztassák gyereket! le kell már egyszer számolni azzal a álliberális szemlélettel, hogy a gyerek azért jár az iskolába (minél tovább annál jobb, innen a 18 éves korhatár is!), hogy ne kelje rá otthon ügyelni és ne csavarogjon valahol. ha még ragad is rá valami időközben, az már + haszon! Ez vezetett el a mai áldatlan állapotokig, közte az érettségi devalválásáig. Kériszépen, látom te minden téren teljesen el vagy tévedve! 1. a szülők többsége elfogult a gyermekével kapcsolatban. Ergo, nagy valószínűséggel képtelen korrekt módon felmérni képességeit, hibáit. 2. a szülők többsége nem képes nevelni a gyerekét, emiatt látható az a rengeteg hiszti amit a 2-3 éves koruktól kezdve következmények nélkül elkövethetnek a gyerekek, a tanárok általi szigorúbb nevelést/fellépést viszont elutasítják (az én gyerekemet ne fegyelmezze,büntesse, alázza (?) meg a tanár jelszó alatt). S ezt a gyerekek nagyon jól kiszűrik és ki is használják. Az eredmény a gátlástalanság, ami miatt aztán persze pont a főhibásak, a szülők fognak évtizedekig szenvedni. Most viszont fújhatjátok a marhaságaitokat, Hoffmann Rózsa nem fog sokat törődni velük. S talán sikerül az oktatásügye normális mederbe terelni. sajnos, a megtermelt eddigi selejt az viszont selejt marad, mert azt már nagyon nehéz kijavítani utólag!

Ismeretlen_70185 2010.06.04. 19:59:09

Ismerek egy 18 éves fiatalt,akit az általános iskolában elég rendesen segítettek.Aztán jött a középiskola,és a pofára esés.Ott ugyanis teljesíteni kell.És ha dolgozni fog,akkor méginkább.Ez a fiatal érettségire se jutott el a gimnáziumban.Jelenleg 19 évesen semmit sem tud felmutatni.Hogyan akarunk normális embereket nevelni,ha nem készítjük fel őket az életre,azaz nem követelünk már az elejétől?

Ismeretlen_45691 2010.06.04. 20:37:33

24. Vasgereben, ha a tétel az, hogy a magyar, aki egyébként szűlő leszen egyszercsak, úgy általában nagy többségében képtelen felnevelni a gyerekét, akkor őszintén szólva attól tartok,hogy nem az én valóság érzékelésemmel lehet a baj. Én ennél ugyanis bőven többre tartom a népemet. Erről kellene Veled beszélgetnem ? Ugye ez valami vicc.

Ismeretlen_159036 2010.06.04. 22:05:11

11 Tisztetl Virágelvtárs! Hivatkozva fenti számú kommentjérte tiszteletet tudomására hozom, hogy az , amiről beszél valóban évismétlés. A t. szülő szíves hozzájárulásával, sőt kezdeményezésére, ahogy eddig is lehetett. Ami meg most jön az lesz a buktatás -izomból. Számomra a történet kulcsmondata a befogadó közösség. Ha ezt az első pedagógusnak sikerül volna kialakítania, talán nem is kerül sor évismétlésre. Az osztályból kényszerrel kibuktatott (és az osztályba bebukó) diákok viszont szerintem pont ezt a közösséget bontják meg. Az általam említett Pistike és Julika nem " fogyatékost, segítségre szorulót, átlagosnál lassabban haladók", csak mint minden normális gyerek, különbözőek. Kérve szempontjaim szíves méltánylását, maradtam tisztelettel: Tanerő

Ismeretlen_159036 2010.06.04. 22:14:11

Cerebellum Természetesen lehet, hogy tévedek, de a két legfontosabb dologban egyetértünk: valóban fontosak az általad alapkézségek:írás, (értelmes) olvasás , számolás (még inkább a mögötte levő logikus gondolkodás). Szerintem is ezek kialakítása az alsó tagozat dolga és nem valamilyen tananyag megtanítása. Azonban attól, hogy mondjuk a gyerek 2 végére, és nem első közepére tanul meg olvasni, attól semmi különösebb baja sem történik. Abban is egyetértek, hogy a pedagógus szerepe a döntő. Éppen ezért a pedagógus önállóságát és szakmai munkáját kellene bátorítani.

Ismeretlen_159036 2010.06.04. 22:16:56

Cerebellum Sok gyerek sérült akkor is tőle. Ranschburg ír erről érdekeseket. Ami azonban fontos: nem azonos a 7 éves és a 17 éves diák. A 17 éves diáknál elvárható, hogy a következményeket felmérve, felelősen döntsön. A 7 éves meg lekinkább magától is tanul, mert kiváncsi: amíg el nem veszik a kedvét az egésztől.

Ismeretlen_159036 2010.06.04. 22:20:50

RE OFF Tisztelt cerebellum! Számos részletes kommentje alapján szerencsére tud időt szakítani, amiért én is hálás vagyok. Ha minden kommentező egyformán gondolkodna, roppan unalmas lenne a blog. A vita nem feltétlenül jelent az intoleranciát. A példa meg azt mutatja meg, hogy nem biztos, hogy ott tekinti a mai iskola felnőttnek a gyereket, ahol kellene.

Ismeretlen_36888 2010.06.04. 22:36:50

29. nem értem mennyiben más az, ha a szülő kéri az évismétlést, és ha a tanár rendeli el, mert a diák nem teljesített megfelelően. Miért kellene egy nem megfelelően teljesítőnek továbbmennie, és miért kell egy tanerőnek "bukás"-nak neveznie az évismétlést. Számomra ugyanis az is "évismétlés" ha valaki nem megfelelően teljesít......de ha maga szerint bukás, akkor miért ne kelljen ismételnie valakinek, ha nem teljesít megfelelően???

Ismeretlen_36888 2010.06.04. 22:42:47

16. Egy hatévesnél - valamilyen formában - rendben van, mert a tanerő FELELŐS a gyerekért, és nem szűnik meg a felelőssége attól, hogy a 6 éves se szó se beszéd kisétál az osztályteremből. Elvtársi üdvözlettel: Virág elvtárs s.k.

Ismeretlen_104779 2010.06.04. 23:02:53

A "használható végzettség" vajon azt jelenti, hogy van papírja , vagy azt , hogy megfelelő tudása van? Mert a nem buktatástól még tudása nem lesz, de ha megbuktatják, akkor esetleg még valami keveset megtanul (ismétlés a tudás anyja). " Sokba fog kerülni, emberi sorsokban, és alighanem pénzben is."- igen az elmúlt nyolc év liberális oktatáspoltikája tényleg sokba fog kerülni. Már eddig is sokba került.

relatív 2010.06.05. 00:12:04

Ha a vitát olvassa az ember, látható, hogy mind a szülők, mind a tanítók részéről egy végletes kép alakult ki a tanítás kapcsán ! A szülő vagy "elfogult" és ezért, vagy érdektelen - nem hozzáértő - és ezért nem alkalmas az együttműködésre, a tanító pedig végletesen vonalasan kezeli az oktatást, és ezért lesz kíméletlen, alkalmatlan a helyes tanítási módszer megtalálására. Nyilvánvaló, hogy más tanító-szülő kapcsolat kívánatos a helyes gyermek-oktatás elfogadható szintjének kialakításához. Ez azonban nem egy ördöngösség, hiszen számtalan megoldást ismerünk a gyakorlatban, és nem IS lehet - szerintem - valamiféle klisé felé tolni ezt a mindenki által óhajtott gyakorlatot. Mindenkor figyelembe kell venni a gyermek - a tanuló - egyéni karakterét, a szülői ház légkörét, valamint a tanító ezeknek maximális figyelembevételével kialakított igyekezetét a legnagyobb siker elérése érdekében. Ezen kör bármilyen módú ellentmondása esetén a tanuló - a gyermek - kerül hátrányos helyzetbe, de a tanító igyekezete IS csődöt mond ez esetben ! Ezért merül fel alapvetően a tanítók intellektusának, empátiájának egyáltalán a feladathoz szükséges mértékű előzetes felmérése, a feladatok sokrétűsége miatt IS. A kategorikus, vonalas meghatározásoknak szerintem a tanítás folyamatában nincs helyük !

Ismeretlen_159036 2010.06.06. 23:20:20

29. Az köztünk a vita, hogy szerintem egy elsősről nem lehet kijelenteni, hogy nem teljesíti az elvárást. Kinek az elvárását kellene teljesíteni, és miért? A szülő részvétele azért fontos, mert egy ekkora gyerek esetében a szülőnek kell képviselnie a gyerek érdekét. Ezt az iskola nem veheti át tőle. A 34 ha az iskola nem "padban ülős, jelentkezős, felszólítós" hely, akkor a diák diszkréten szólhat a pedagógusnak (mert annak tényleg tudnia kell, hogy hol a diák).

Ismeretlen_159036 2010.06.06. 23:22:40

35. A buktatásból sem lesz használható tudás, sőt. A buktatás nehezíti a hasznos tudás megszerzéséhez szükséges normális iskolai légkör kialakítását.

Ismeretlen_159036 2010.06.06. 23:23:35

36. Egyetértek

feri 2010.06.07. 22:21:56

Ezt én kérem szépen nem értem. Mindhárom gyerekem azt láttam, hogy addig ismétlik a számukra még bizonytalan dolgokat, amíg be nem rögzül nekik. Amiben bizonytalanok, azt újra és újra megnézik a filmen, újra és újra elmondatják maguknak. Erre itt azt olvasom a nagyonszakértőktól, hogy "Ha ugyanazt elmondják még egyszer ugyanúgy, nem fogom jobban érteni." (6-os) Lehet, hogy egy felnőttnél ez már nem hatékony, de a saját tapasztalataim szerint a gyerekek pedig pontosan így működnek. Legalábbis éppen alsó tagozatig.

Ismeretlen_159036 2010.06.08. 16:58:39

Nagyon pontos megfigyelés. "Ismétlés a tudás anyja". Az rövid időn belüli és nem az egy év múlva való ismétlés. Ezért van szükség arra, hogy a gyerek számára a megfelelő, szükség esetén az ismétléseket is lehetővé tevő idő álljon rendelkezésre.

Ismeretlen_156668 2010.08.28. 23:41:06

Azt hiszem, a pedagógustársadalom próbálja őrizni valahogy a maradék eszközeit. Azért ez a hisztéria. Amúgy, alsóban buktatni... aki képes egy hétéves gyereet megbuktatni, az nem való pedagógusnak.