Olvasókör oktatásról, társadalomról és Európáról - Arató Gergely blogja

Népiskola

Népiskola

Minek titkolózott a Fidesz?

2010. június 10. - Tanbácsi

Végre előállt a Fidesz az oktatási terveivel a mai konferenciáján. Szerző nem győz csodálkozni, miért kellett eddig várni.  A Fidesz (és KDNP) oktatáspolitikusai mai szeánszukon tulajdonképpen azt mondták el, amit eddig is sejteni lehetett.

Pedagógus életpálya modell (akármi is az), a nevelés fontosságának hangsúlyozása (ezt minden kormány szóba hozza), nyári táborok, kirándulások és szakkörök támogatása (mintha eddig tiltva lettek volna), és persze az elmúlt 8 év lelkes fikázása. Gondolom, ha egy kormánypárti politikus nem hangsúlyozza eléggé, hogy a világ minden gondja a pro-, és posztgyurcsányisták bűne, akkor jővő héten büntetésből Molnár Oszkár mellett kell ülnie a Parlamentben.

Végre előállt a Fidesz az oktatási terveivel a mai konferenciáján. Szerző nem győz csodálkozni, miért kellett eddig várni.  A Fidesz (és KDNP) oktatáspolitikusai mai szeánszukon tulajdonképpen azt mondták el, amit eddig is sejteni lehetett.

Pedagógus életpálya modell (akármi is az), a nevelés fontosságának hangsúlyozása (ezt minden kormány szóba hozza), nyári táborok, kirándulások és szakkörök támogatása (mintha eddig tiltva lettek volna), és persze az elmúlt 8 év lelkes fikázása. Gondolom, ha egy kormánypárti politikus nem hangsúlyozza eléggé, hogy a világ minden gondja a pro-, és posztgyurcsányisták bűne, akkor jővő héten büntetésből Molnár Oszkár mellett kell ülnie a Parlamentben.

Megígérték a pedagógusképzés kivételét a bolognai rendszerből. Ez az közoktatásnak jó lehet, viszont még értéktelenebbé teszi a "sima" bölcsész és TTK-s képzések. Rövidesen a kisebb tanárképző karok megszüntetéséhez is vezethet, mert a jelenlegi pedagógus igényt a nagy egyetemek is könnyen tudják biztosítani.

A kormány dönthet majd arról, hogy hol kötelező a kétszintű érettségi az egyetemi felvételinél. A javaslatban persze benne van a Fidesz vonzódása a mindentudó kormányhoz, de figyelembe véve az elmúlt évek bizonytalankodását ebben az ügyben a különböző érdekű felső és közoktatási szereplők között, lehet jó megoldás is. Különösen jó hír, hogy a javaslat beterjesztői is belátták, hogy nem lehet egyenkabátot húzni az elitegyetemekre és a kis vidéki főiskolákra.

Az államtitkár asszony megszokott módon csak a Nemzeti Alaptantanterv, a Közoktatási Törvény és az érettségi rendszer újjáírására tett ígéretet - nem lesz könnyű megcsinálni, még nehezebb lesz az iskoláknak kíbirni a legújabb felső koncepciót. Azt is közölte, hogy 100 milliárd hiányzik az oktatásból. Ebben  igaza van, sőt ennyi forrás csak a szintentartáshoz elég, legalább ennyi kéne még a minőséget fejlesztő, esélyteremtő programokra is- igaz a pénz egy részét az önkormányzati források átcsoportosíásával is elő lehet teremteni. A többségéhez viszont komoly kormányzati átcsoportosítás kéne, ami egy "nem nemzeti ügynél" nem valószínű.

Egészen furcsa produkciót mutattak be az intergráció ügyében. Élesen kritizálták az eddigi gyakorlatot, többek közt azt állítva, hogy az elmúlt években nőtt a szegregáció (amit, mint lejjebb írtam nem támasztja alá semmilyen kutatás).  Eközben azonban Pokorni a hátrányos helyzetű térségek kiemelt támogatását ígérte, Lázár pedig szociális típusú integrációt sürgetett.

Az integráció eddig is "szociális alapú" volt, és nem "faji" (!) mint mondja, hiszen a törvény nem tesz etnikai alapon különbséget a diákot között, hanem a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű diákok integrálásáról és támogatásáról szólt. Reméljük, az új fajta támogatás csak szómágia, és nem a jelenleg is jól működő integráló pedagógai rendszer   (több mint 16 ezer tanár és 300 ezer diák) rovására valósul meg.

Szerző nem túl lelkes, és attól tart, hogy az átszervezések vesztesei a szegény gyerekek lesz. Az elképzelések zöme olyan mérsékelten jobboldali terv, ami nem igen oldja meg az oktatás valódi problémáit, különösen pénz nélkül, de amit a pedagógusok és a társadalom jó része is örömmel fogad. Mit kellett ezen titkolni?

Update: az éberség megmaradt, a fidesz.hu csak egy nap késéssel számolt be az eseményről. Gloviczki HÁT úr szavainak megfejtői "egyszer kimarad a buktatásból" kártyát kapnak ajándékba.

A bejegyzés trackback címe:

https://nepiskola.blog.hu/api/trackback/id/tr292464824

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Ismeretlen_45714 2010.06.11. 06:30:48

Te biztos tanár vagy.... szakszerűnek tűnik a bejegyzésed és kellőképpen részletes... én azért a szegregáció helyett, a hátrányos megkülönböztetést irtam volna... ez a probléma meg volt, és meg is marad..... az oktatás minősége a jövőnk záloga..

Ismeretlen_159036 2010.06.11. 09:48:54

A szegregáció (nemzetiségi, etnikaii vagy szociális alapon való elkülönítés) és hátrányos megkülönböztetés különbsége lényeges. Amerikában sokáig '"az elkülönített, de egyenlő" elvét vallották: ha egyenlő szinvonalú két szolgáltatás, akkor nem alkotmányellenes, ha a feketék nem vehetik igénybe ugyanazt, mint a fehérek. Ezt váltotta fel aztán az elkülönítés tilalma a polgárjogi mozgalmak idején, elvi okokon túl azért is, mert a feketéknek nyújtott egyenlő szolgáltatás a valóságban mindig sokkal rosszabb volt. Ez persze az ottani "kemény" törvényi szegregációra vonatkozott. Magyarországon a szegregáció mechanizmusai puhák, épp ezért a bírósági gyakorlat általában mind a két szempontot vizsgálja.

Ismeretlen_11256 2010.06.11. 14:54:35

van egy előnye annak, hogy a Fidesznek még mindig nincs programja: egy kicsit bele lehet szólni. a nagy kérdésekbe persze nem (hogy a magas jövedelmek ne adózzanak), de majdnem minden területen az van, hogy bedobnak valamit, aztán a beérkező reakciók nyomán pontosítják. ha például nem lett volna óriási felzúdulás a közszféra -15%-a miatt, akkor szerintem az lett volna, hasonlóan a magánnyugdíjpénztárak államosításának rögeszméjéhez. (mert ez az: ott az a sok pénz, és nem férek hozzá... ó jaj!) talán az oktatásügyben is hasonló megy végbe. az előző bemondás például az emelt szintű érettségiknél az volt, hogy az állami finanszírozású helyek esetében lenne kötelező az emelt szintű (na ne: óvónőképzőnél is? kertészmérnökin is? ne már... egy csomó iskolában fel se készítik a gyerekeket az emelt szintű érettségi követelményeinek megfelelően: a programozást például informatikából általában elsinkófálják). az már sokkal kezelhetőbb, hogy a slágerszakokra, vagy akár az ilyen egyetemekre korlátozzák az állami, magasabb követelményt (bár egyáltalán nem biztos, hogy az egyetemek ennek örülni fognak). a pedagógusi életpálya egyébként nekem annyiból nem tetszik, hogy végleges döntést jelent, már az induláskor (gondolom, a jövő évtől legkorábban), mert az egy másfajta képzés lesz, más program alapján, akkor belőlük "csak" tanár lehet (holott talán az egyetemen derült volna ki, hogy jobb lenne kutatóvegyésznek, mint kémiatanárnak).

Ismeretlen_159036 2010.06.11. 15:34:58

3. Az osztatlan pedagógusképzésnek valóban az a fő baja, amit mondasz: a diáknak már előre el kell döntenie, hogy ő mindenképp tanár akar lenni. Ráadásul már a felvételnél ki kell szűrni, hogy ki alkalmas tanárnak. Nagy előnye (lenne) viszont, hogy a szaktárgyakat már kezdettől "tanárosan" tanulhatnák. Azért a feltételes mód, mert a korábbi osztatlan egyetemi pedagógusképzés kevés hajlandóságot mutatott erre a szemléletre és könnyen lehet, hogy most is így lesz. Az alapproblémát viszont, ami miatt a felsőokatás kéri nem oldja meg: nem lesz szükség több tanárra, és főleg nem lesz több, jó jelentkező a tanárszakokra.

Ismeretlen_12513 2010.06.11. 17:19:18

45 előtt volt olyan, hogy tanárképző. A bölcsész a szakmai dolgok mellett felvette a "tanárképzőt" is, ha azt akarta, hogy a diploma után állása is legyen. József Attilát Horger Antal nem az egyetemről dobta ki, hanem a tanárképzésből zárta ki a Nincsen apám... vers után (amit csak egy ismerőse beszámolásából ismert, mert nem olvasta), mondván, hogy ilyen hozzáállással nem mehet gyerekek közé tanítani. De például irodalomtörténész minden további nélkül lehetett volna. Vagy nyelvész, mint Horger. Jelenleg, gondolom, számos bölcsész élvezi azokat a pedagógiai tárgyakat, amelyekre nem lesz szüksége, ha nem iskolába kerül. De lehet, hogy már másképp van...

Ismeretlen_11256 2010.06.11. 18:58:46

azt hiszem, az a baj, hogy az alapképzésben csak minimális a tanári pályára való felkészítést, de azt mindenkinek végig kell csinálnia (egy kis pszichológia, egy kis gyermeklélektan: minek az olyasvalakinek, aki a magyarok turáni eredetének kutatásával vagy mondjuk, mikrobiológiával akar foglalkozni?) a mesterképzésben meg - ahol már biztos, hogy tanár lesz - még mindig van egy csomó szakmai tárgy, de azt a színvonalat folyamatosan frissíteni kellene, hogy az esetleg előadódó tehetséges diákoknak segíteni tudjon (de 10-15 év múlva mire fog emlékezni abból és mennyit változik addig az a tudományterület?) az tényleg valahogy úgy volt, hogy párhuzamos volt a képzés, a családunkban is volt nyelvész, aki pluszban felvette a tanárszakot még a háború előtt, ami azért is jó volt, mert a háború idején már csak tanárként tudott elhelyezkedni, mert semmi más állás nem volt. egy ilyen párhuzamosságot miért ne lehetne? a kreditekkel éppenséggel össze lehetne variálni ilyesmit, nem?

Ismeretlen_14479 2010.06.11. 21:37:51

ígér! Í-vel. Egyébként mondtak v.-mi olyasmit is, hogy a pedagógusok gyors egzisztenciális felemelkedésének nincs reális esélye... Akkor miről beszélünk?

Ismeretlen_159036 2010.06.11. 22:23:00

5. Jogos. Nagyjából ez volt a helyzet a (legalább is pesti) bölcsészkaron újra a 90-es évektől a bolognai rendszer bevezetéséig. Az volt a hátránya, hogy delikvens rendesen kitanult irodalmárnak, és mellesleg, elég kevés óra alatt lett tanár. Az új bolognai (osztott) rendszerben viszont először az egyik tárgy (közben a szabadon választható rész terhére némi pedagógia). Utána a mesterképzésben a másik tárgy és a tanárképzés. Nem olyan nagy különbség, nem véletlen, hogy a bölcsészek kevésbé tiltakoznak az új rendszer ellen. A TTK-soknál sokkal nagyobb a különbség, a korábbi, egységesen öt éves, valóban kétszakos (bár nem túl gyakorlatias) tanárképzéshez képest.

relatív 2010.06.11. 22:26:48

Úgy érzem a probléma forrása mindig egy magát "nagyon hozzáértőnek gondoló " hirtelen erőből való megvalósítási hajlam lehetőségéhez kötődik ! Az igazi tanító ( ezt gondolom legjobb kifejezésnek, bármilyen szinten IS tevékenykedik valaki) nem hiszem, hogy valamiféle "gyártásban" képezhető. Számos ismerősöm - igen jó hatásfokkal tanító - egyáltalán nem a tanári képzésből, hanem egyéb felsőfokú ( esetleg még az alatti képesítéssel IS, de igen nagy beleéléssel ) képesítés alapján sok-sok igen jó irányultságot biztosít a fiataloknak további fejlődésük érdekében!

Ismeretlen_159036 2010.06.11. 22:35:34

6. Elvileg nem kell felvennie annak a pedagógiai alapozó tárgyakat, aki nem akarja (bár lehet, hogy ajánlják neki). Mellesleg nem hiszem, hogy ártana pár óra pszichológia vagy pedagógia egy jövendő kutatónak. Könyen lehet, hogy később egyetemen fog oktatni és szinte biztosan fog előadásokat tartani. Az más kérdés, hogy a mai kurzusok mennyi praktikusan használható ismeretet adnak. Azt hiszem a háború előtti bölcsészképzés illeti, azt hiszem az sokkal kevésbé volt kötött, mint a jelenlegi egyetemek (talán ezért hívták szabad bölcsésznek). Szabadon lehetett válogatni a kurzusok között, és csak a tanárképzés volt kötött. A Bologna célja valami hasonló rugalmasság lenne (adott esetben több mesterképzéssel), csak kicsit nehezen veszik rá magukat az egyetemek.

Ismeretlen_159036 2010.06.11. 22:37:24

7. kösz. javítottam. A pedagógusok a lassúnak is örülnének :)

Ismeretlen_159036 2010.06.11. 22:44:37

9. Nem hiszem, hogy egyforma az óvoda és az egyetem, és a pedagógus feladata sem csak a tanítás. Vannak nagyszerű szakemberek, akik képzés nélkül is jól tanítanak, de nem hiszem, hogy ez az átlag. Valójában egy jó pedagógusnak is folyamatos (ön) képzésre van szüksége, hogy eredményes legyen.

relatív 2010.06.11. 23:22:39

Kedves Tanbácsi ! A félreértés elkerülésére : a "bármilyen szinten IS tevékenykedik valaki " nem ugyanarról az emberről, hanem az általánosan megfogalmazott "Tanító" - ról gondoltam. A másik példa pedig az azzal az elgondolással szemben került említésre, hogy a "beiskolázott"-ság nem a "Tanító" minőségét biztosítja, mely most valakinek a törekvéseként lenne "törvénybe iktatva ", amit inkább valami eszement gondolatnak vélek ! A 12. bejegyzés többi részét ugyanúgy gondolom.

Ismeretlen_36888 2010.06.12. 07:20:49

Bolognai? ...talán még a tányéron OK. de az oktatásban?....ebből sürgősen ki kellene hátrálni.....

Ismeretlen_159036 2010.06.12. 20:48:49

Hátráljunk hát ki Bolognából, Európából és ebből az egész modern világból. Meg a finnugor izéből :)
süti beállítások módosítása