A jövőben mindenképpen hétfőn kezdődik a tanév

Az idei tanévben még szeptember 1-jén, szerdán csengetnek be annak az 1,6 millió tanulónak, aki nappali rendszerű iskolai oktatásban, továbbá óvodában kezdi meg a 2010/2011-es tanévet. A következő tanévtől kezdődően viszont az életszerűbb oktatás jegyében mindig hétfőre esik majd az iskolakezdés - mondta el Gloviczki Zoltán közoktatásért felelős helyettes államtitkár augusztus 19-én, Budapesten.

http://www.edupress.hu/hirek/index.php?pid=egycikk&HirID=22895

Kormányok mennek jönnek, de a tanévnyító sajtótájékoztató marad.

A döntő eltérés az, hogy 2002-ben az akkori oktatásirányítók azt jelentették be hasonló lelkesedéssel, hogy onnantól kezdve mindig szeptember 1-el kezdődik a tanév, a kiszámíthatóság jegyében.

A jövőben mindenképpen hétfőn kezdődik a tanév

Az idei tanévben még szeptember 1-jén, szerdán csengetnek be annak az 1,6 millió tanulónak, aki nappali rendszerű iskolai oktatásban, továbbá óvodában kezdi meg a 2010/2011-es tanévet. A következő tanévtől kezdődően viszont az életszerűbb oktatás jegyében mindig hétfőre esik majd az iskolakezdés - mondta el Gloviczki Zoltán közoktatásért felelős helyettes államtitkár augusztus 19-én, Budapesten.

http://www.edupress.hu/hirek/index.php?pid=egycikk&HirID=22895

Kormányok mennek jönnek, de a tanévnyító sajtótájékoztató marad.

A döntő eltérés az, hogy 2002-ben az akkori oktatásirányítók azt jelentették be hasonló lelkesedéssel, hogy onnantól kezdve mindig szeptember 1-el kezdődik a tanév, a kiszámíthatóság jegyében.

Akkor éppen néhány olyan év volt, amikor a hétfői-keddi tanévkezdés nagyon koránra 26-27-e körülre esett, ezért lett aztán (akkor) épp a kezdés "kiszámíthatóság" és nem az "életszerűség" a fontos szempont. Azóta azonban már az akkori elsősők többsége is végzett az általánosban, ideje a ló másik oldalára ugrásnak.

A vicc az, hogy az egész törvényi matatás felesleges: igazából a miniszter rendeletben határozza meg a tanév rendjét, így aztán a baloldali (hónapalapú) és a jobboldali (hétalapú) oktatáspolitikusok szabadon garázdálkodhatnak saját hatáskörükben.

Igazából az a kérdés is feltehető, hogy egyáltalán szükség van-e a szabályozásra, nem lehet-e az iskolákra bízni a dolgot, bár ez talán a családok számára bonyolult lenne, ha a gyerekek több iskolába járnak.

Érthető módon az új h. államtitkár nem dicsekedett különösebben a rászorulók ingyenes tankönyvellátásával, lévén, hogy ezt az előző kormány vezette be, és az akkori ellenzék folymatosan letagadta.

Az igazán szép eszmefuttatást az iskolabezárások kapcsán láthattuk. Megtudhattuk, hogy az iskolákat nem bezárták, hanem összevonták, sőt még újak is alakultak. Pont úgy, mint akármikor az elmúlt évek augusztusában. Persze nehéz is lenne a kisikolák felvirágozásáról beszámolni, hiszen az első pénzügyi segítséget jövő év szeptemberére ígérik, ha lesz pénz (nem úgy tűnik). Mindenképpen az az év lesz a kritikus, mivel épeszű önkormányzat nem a választás előtt, hanem után zár be, vagy von össze iskolát.

Különösen bátor az az ígéret, amely szerint, " A jövőben az iskoláknak akkor sem kell bezárniuk, ha az előző kormány által meghatározott létszámminimum alá esik a diákok száma. Elmondta: később ezt törvénybe fogják foglalni." Ugyanis eddig se volt ilyen szabály, csak az, hogy az önálló intézményként működő általános iskolának   nyolc évfolyának kell lennie, ami azért nem túlzott elvárás.

Ami viszont valódi különbség, hogy az elmúlt évektől eltérően, most nem sírnak ellenzéki politikusok krokodilkönnyeket lopott vagy kreált adatok halmai felett minden egyes üres osztályterem előtt, és nem tünnek fel lelkes, többé-kevésbé civil szervezetek, hogy üres (vagy tévesen annak hitt) iskolaépületek képeivel ijesztegessék a közvéleményt. Bár a jobbikos és rurálisabb LMP-s képviselők szabadságának végeztével ez is változhat.