Az IDEA intézet elemzése a tankötelezettség rövidítésének társadalmi következményeivel foglalkozik. Ámon Katalin álláspontja szerint az oktatás átalakításából csak a gyerek marad ki, a 15 éves diákok reménytelen helyzetbe kerülnek a munkaerőpiacon. Azt már én teszem hozzá, hogy úgy tűnik, rövidlátó vállalkozói érdekek állnak a háttérben.
"Orbán Viktor a Széll Kálmán Terv ismertetésekor azt nyilatkozta, a kormány nem tartja „ördögtől valónak”, ha valaki 15 évesen kikerül a munka világába.Ma Magyarországon a munkavégzés alsó korhatára ezzel szemben 16 év."
"Nemcsak az oktatás, hanem az egész társadalmi-gazdasági rendszer teljesítménye romlik, ha 15 éves, képzetlen gyerekek kerülnek ki az iskolákból. Mivel a közoktatási törvény szeptembertől már az alsó tagozatban lehetővé tenné a buktatást, továbbá a törvényhozók kilenc évre bővítenék az általános iskolai oktatást, a rosszul teljesítő, nehéz szociális helyzetben lévő gyerekek nagy része akár az általános iskola elvégzése nélkül eshetne ki az iskolarendszerből."
"Ez természetesen nem vonatkozik a feketegazdaságra, a rosszul fizetett, nehéz fizikai munkákra – úgy tűnik, jogharmonizáció hiányában ez számítana az egyetlen megélhetőségi lehetőségnek az iskolából kikerülő 15 éves gyerekeknek. Azon túl, hogy a kormány jelenleg nem kínál számukra más alternatívát, egyúttal komoly gazdasági kényszert is teremt, mivel az iskolát elhagyó fiatalok nem rendelkeznek társadalombiztosítási jogosultsággal, nem áll rendelkezésükre diákkedvezmény és a családi pótlék bizonyos része (vagy egésze) sem. Az általános iskolát befejezők jelentős része funkcionális analfabéta,4 ezért nagy a veszélye annak, hogy e fiatalok nem lesznek képesek bonyolultabb szerkezetű szövegek, például egy munkaszerződés megértésére."
"Ráadásul egyáltalán nem biztos, hogy valóban lehetőségük lesz dönteni: ha ugyanis egy 15 éves gyermeket rossz eredményei vagy magatartása miatt el akarnak tanácsolni egy oktatási intézményből, szeptembertől egyetlen másik iskolának sem lesz kötelező befogadni őt. Trencsényi László, a Magyar Pedagógiai Társaság ügyvezető elnöke szerint a kormány a pedagógusok kiengeszteléseként hozta létre az intézkedés tervezetét: fizetésemelés helyett leveszi a hátrányos helyzetű gyerekek tanításának terhét a vállukról. Az alku viszont csak első olvasatra tűnhet vonzónak: a 15 éves és idősebb diákok számának csökkenése a középfokú oktatásban tanító pedagógusok jelentős részének elbocsátásával járhat."
"A Széll Kálmán Tervből és a közoktatási törvényjavaslatokból a racionális gazdasági és szakmai érvek mellett még egy fontos elem hiányzik: maga a gyermek. Az ENSZ Magyar-ország által is elfogadott Gyermekjogi Egyezménye az ő érdekeik elsődlegességét hang-súlyozza. A közoktatási törvénytervezet és a megszorító intézkedések azonban kizárólag az iskolarendszer (a „tehetséggondozás”), és az állam teljesítőképességére (az oktatással kapcsolatos költségek csökkentésére vagy a korai munkába állásra) vannak tekintettel. Egy oktatási reformot ígérő intézkedéscsomagtól azonban joggal várhatnánk el, hogy a gyermek érdekét állítsa a középpontba."
Úgy tűnik ez az elemzés is azt támasztja alá másik oldalról, amit a Parragh interjú alapján is sejtettünk: az intézkedés kizárólag azoknak a vállalkozóknak az érdeke (rövid távon), akik olcsó és képzetlen munkaerőt akarnak. Kevesek hasznának az árat egész nemzedékek fizetik meg.
