"Előtérbe kell helyezni az erkölcsöt és az etikát az oktatásban." Szép mondat. Valójában itt azt jelenti, hogy innen kezdve a kormány határozza meg, hogy ki az erkölcsös. Aki nem felel meg a mércének repül, akkor is, ha valójában ő az áldozat.

Vélhetően sokan bólogattak egyetértően, amikor arról beszélt az oktatási államtitkár, hogy növelni kell az erkölcs szerepét az oktatásban. Valóban fontos, hogy az oktatásban legyen szerepe az erkölcsnek, nem véletlenül választottam ki a blog mottóját. Csak éppen nem mindegy, hogy mit értünk ezen. Az épp hatalmon lévők által helyesnek vélt elvek kényszerű terjesztése, és sorból kilógók büntetése nem éppen etikus nevelési eszköz.

Hogy mit ért erkölcsi nevelésen Hoffmann a beszédből megtudtuk: több hittant állami iskolákban és az iskolák szankcionálást akkor, ha  nem kellően lelkesek. Arról, hogy ez az elképzelés miért sérti mindannyiunk jogait, és miért rontja az iskolai nevelés hatékonyságát, többet írtam itt: Kötelező hit. Természetesen a kormány továbbra is minden támogatást megad az egyházi iskolák számának gyarapításához is.

Kemény világ vár a tanárokra is: a kiválasztásban is megjelenik a minisztérium magas erkölcsi szempontja. Mindjárt kapunk is egy kis ízelítőt: aki pornográf képeket mutogat, nem maradhat a pályán. Mielőtt újra bólogatni kezdenénk, érdemes visszaemlékezni az elmúlt időszak botrányaira. A hirtelen előtalált két esetben (itt ésitt) arról volt szó, hogy a magáncélokra készült készült képek kerültek a készítő szándékai ellenére nyilvánosságra. A pedagógus tehát maga volt áldozata a magánszféráját ért súlyos támadásnak. Innen kezdve persze tudjuk mi a rend: ki a pályáról vele. Erősen emlékeztet a szemlélet a radikális iszlámnak az erőszakot szenvedő nőket sújtó szabályaira. Nem állítjuk, hogy a tanár nem hibázhat, vagy botolhat meg erkölcsileg. De minden esetet egyenként és érdemben kell vizsgálni, mint például ahogy a hülye vetélkedőt komolyan vevő tanárnő esetében ez történt.

Természetesen előfordulhat, hogy az is, hogy a pedagógus magánéleti magatartása valóban veszélyezteti feladatinak ellátását. Ilyen például a Jobbikkal felvonuló óvónő esete. Nem azért, mert (nekem) kevéssé rokonszenves politikai nézetekkel azonosul, hanem azért, mert ezek után nehezen alakít majd ki érdemi együttműködést a részben roma származású szülőkkel, ami pedig szükséges ahhoz, hogy  munkája eredményes legyen.

Az etika persze nem csak az iskolára és pedagógusra kell, hogy vonatkozzon. Vajon milyen erkölcsi példát mutat az oktatási kormányzat, aki a szegény gyerekeknek érdemi segítséget nyújtó, sikeres Útravaló programtól vonja el pénzt - vélhetően azért, mert az átkos előző kormány indította el? Ráadásul mindezt utólag, tehát úgy, hogy a munkát már elvégző pedagógusok nem kapják meg juttatásuk egy részét.