Jelige: "Ez már a Nemzeti Köznevelés, vagy lesz még rosszabb?"

Sosem hittem volna, hogy lehet tovább rontani a köznevelési törvénynek csúfolt irományfélét. Lázár Jánosnak sikerült. Ami azért különösen szomorú, mert Pokorni Zoltán a parlamenti vita kezdetén ékesszólóan és jogos szakmai érvek alapján ígérte, hogy gatyába rázzák az egész remekművet. Így aztán azt is gondolhattuk, hogy a Lázár féle csekély 46 pontos javaslat megpróbálja visszaterelni a törvényt józan ész keretei közé.

Nos nem. Az új javaslat nem Lázár korábbi korszakának terméke, amikor például európai szinten is elismert oktatási integrációs modellt hozott létre. A mostani javaslatok legfontosabb szempontja az, hogy az oktatást ajándékba kapó hivatal (bocs Hivatal) a lehető legkényelmesebben működjön, ha már se pénze, se szakértelme nincs az oktatás irányításához. Nézzük néhány szép példát.

A 3. számú javaslat például úgy rendelkezik, hogy minden középfokú oktatási intézménybe menő diák központi felvételit ír, és aki nem éri el a magas kormány által diktált követelményeket az nem nyerhet felvételt. Magyarán mostantól a kőműves szakmunkástanulóknak is központi felvételit kell tenniük. Most szólok, nem lesz ebből munkaalapú társadalom, mert az általános iskolában sikertelen gyerekek egy központi vizsga stresszében még rosszabbul teljesítenek majd. Igaz, egy másik javaslat (6.) szerint a HÍD program keretében ebben az esetben az általános iskolában marad a diák, így bízhatunk benne, hogy ott már annyira szabadulni akarnak tőle, hogy inkább áttolják a vizsgán. Végül is eddig is így végeztek az nyolc általános végzettségű analfabéták szép számmal. Lesz egyébként is vizsga: ezen túl a gyerekek kétévente öttantárgyas "kompetencimérésen", igazából kisérettségin vesznek részt (39.) (De mi lesz a gyerekekkel?).

Kapnak aztán a pedagógusok is. Innen kezdve csak 5 év (!) után kaphatnak határozatlan idejű kinevezést (10.), hogy nehogy valami gondot okozzon a kirúgásuk.Lesz is rá ok bőven, hiszen a pedagógiai programot is fenntartó (értsd a Hivatal) hagyja majd jóvá (13.), végrehajtását pedig külön megyei tanfelügyelő ellenőrzi (43.), az igazgatót pedig minden iskolába a miniszter nevezi ki (33.). Az kötelező óraszám kerek perec 24 órára emelkedik (plusz a kötelező délutáni feladatok) (32.) A gyermekpárti elhajlás a közösségi iskolákban sem gyökerezhet meg: a kiegészítő támogatás megvonható, ha az iskola tevékenysége ellentétes az állami oktatáspolitikai céljaival (20.). (János Vitéz és a nemzet napszámosai).

A sajátos nevelési igényű (például fogyatékkal élő, beteg vagy valamilyen tanulási zavarral küzdő gyermekek) és szüleik végképp semmi jóra nem számíthatnak. A gyerekkel kapcsolatos döntéseket a szakértői bizottság hozza meg, a szülő teljes kizárásával (26-27). Szintén a szakértői bizottság dönt arról, hogy a gyereknek egyáltalán jár-e fejlesztés (7.). Ennek következményeiről a TASZ blogja ír. Hogy mondjunk jót is, a javaslat valamennyit  enyhít, a lassabban fejlődőt gyerekeket szegregáló "fejlesztő" osztályok rendszerén, bár nem sokkal vagyunk előrébb, ha az iskola helyett az óvodában szervezik meg ezeket (30., 44.).

Nem is érdemes egyenként idézni azt a rengeteg javaslatot, amelynek célja a szülők és diákok jogainak csökkentése. Csak felsorolásszerűen:

• A gyereket 16-ig kötelezően az iskolában van, de utána azonnal ki lehet rakni az utcára, (bár a szülő nem fél négyig dolgozik) 
  
• A gyereket akkor is haza lehet küldeni a kollégiumból, ha nincs hova.
  
• A szülők beleegyezése nélkül is el lehet rendelni a hatnapos tanítási hetet.
  
• A tanulónak kötelező részt venni a sportkörön, szakkörön, KRESZ oktatáson.
• A tanuló a pedagógia program keretei között sem választhat a pedagógusok között.
• A tanuló jogai megsértése esetén sem kérhet jogorvoslatot és fordulhat a nyilvánossághoz.
• A tanuló indokolt esetben sem kérheti a foglalkozások alól való felmentését.
• A tanuló indokolt esetben sem jogosult ösztöndíjra.
  
• Megszűnik az iskolaszék és a szülői érdekképviselet, helyette Intézményi Felügyelő Tanács, aminek többségét az megyei hivatal a kamarák és a történelmi egyházak delegálják.