Ha az állam nemcsak a gyerekeink oktatását akarja ellenőrizni, hanem a lelkükre is igényt tart, akkor a minimum az, hogy hitvalló nyíltsággal előállnak és a képünkbe mondják, hogy mi a tervük. Nem ez történt. A szokásos parlamenti trükközéssel, a nyilvánosságot elkerülve került be a köznevelési törvénybe a kötelező hit és erkölcsoktatás. Az erkölcsnevelő szándék nem találkozott az erkölcsi bátorsággal.
Mint ezt előre sejtettük, meglehetősen kalandosra sikeredett a köznevelési törvény szavazása, annyira, hogy Lázár János külön sajtótájékoztatón mentegetőzött,mert az óvoda ügyében a gyermekbarát változatot szavazták meg. Ilyen lazaságnak persze nincs helye, zárószavazás előtt jó fideszesre módra kijavítják majd.
Viszont volt nagyon tudatos döntés is. Korábban Hoffmann Rózsa majd Kövér László is kampányolt a kötelező hit és erkölcs, illetve (hitetlen) erkölcstan bevezetése mellett. Az talán nem okoz meglepetést, hogy a kormány itt is bátran felrúgja a rendszerváltás után kialakult meglehetősen érzékeny kompromisszumot, és nem különösebben izgulnak a várható pedagógiai következményeken (Hittan az iskolában: kötelező hit ). Az elfogadás módja viszont "megér egy misét".
Az új szabályozás ugyanis úgy került be a törvénybe, hogy váratlanul megvilágosodott a parlament Emberi Jogi Bizottsága, és hirtelen magáévá tette Semjén Zsolt és más kétkezi KDNP-s képviselők ötletét: legyen kötelező a hit és erkölcstan. Egy kis trükközés még a megfogalmazással, hogy ne lógjon ki a lóláb (annyira), majd ez az utólag érkezett bizottsági módosító már be is került a kormány által támogatott módosítók sorába. Így aztán ez a családok és a gyerekek jogaira és a lelkiismereti szabadságra igen komoly következménnyel járó javaslat nem csak a (szűkös) előzetes társadalmi egyeztetést és a nyilvánosságot kerülte el, hanem a parlamenti vitát is. Ügyes, de semmiképpen sem erkölcsös.
A szándék persze világos: azt gondolják, hogy a kormány jobban tudja, hogy hogyan kell nevelni a gyerekeket, mint a saját családjuk. Ezért aztán a biztonság kedvéért az is bekerült egy másik trükkös módosítóval, hogy az állami iskola is lehet világnézetileg elkötelezett. Ne legyen kétségünk: a nem egyházi erkölcstan sem fog sok teret engedni a vélemények sokszínűségének, mint ahogy a hittanoktatás joga is természetesen csak a gondosan megválogatott hivatalos egyházakat illeti majd meg. A többieknek legfeljebb csak csöndben gondolkodás szabadsága marad.
Azt azonban most megjósolhatjuk, hogy aligha lesz sikeres a Nagy Átnevelés. Az erkölcs nem valami olyasmi, amit tanórákon lehet megtanítani. Eredményt sokkal inkább a példamutatás hozhat - ha a pedagógus nem a kormányról vesz erkölcsi mintát.
Az új szocialista nemzeti erkölcsből a felvételizők is példát kaptak héten. A felvételi tájékoztató ugyanis gyakorlatilag biankóban jelent meg: nem tartalmazza ugyanis a legfontosabb információkat, például a várható költségtérítések mértékét. A hallgatóknak majd januárban az akkor megjelenő információk alapján kell (ene) majd dönteniük néhány nap alatt, ráadásul úgy, hogy most már a jelentkezések száma is korlátozott. Így aztán nem elég, hogy sokkal kevesebb állami finanszírozású hely lesz, de ráadásul gyakorlatilag vakon kell jelentkezni. Szinte megoldhatatlan helyzetbe kerülnek hát a felvételizők - a kormány hibájából, nyilván szintén az emelkedett erkölcsiség jegyében.
