Pokorni: új törvénnyel indulhat a jövő tanév - MR1-Kossuth Rádió

Az összefoglaló számos fontos állítást tartalmaz: először is azt, hogy törvényalkotás két említett szempontja között gyorsaság és széles körű egyeztetés Pokorni az utóbbit tartja fontosabbnak. Ami persze azt is jelenti, hogy ugyan "bizik benne", hogy jövő tavaszra lesz új törvény, de azért ez a bizalom nem túl erős. Azt is megtudjuk, hogy innentől rendszeres lesz az egyeztetés a Fidesz politikusai és az államtitkárság közt (tehát eddig nem volt).

Ami a szakmát illeti, Pokorni szerint persze kell új NAT és kötelező kerettantervek, de úgy, hogy ezek ne legyenek túl kötelezőek: csak az iskolaidő egy részét szabályozzák. Ez lényegében a saját minisztersége idején jellemző kompromisszum visszahozatala lenne. Az egész leginkább csak elvi kérdés: az iskolák döntő része ugyanúgy a "nem kötelező" kerettanterveket használja, mint 10 éve, ugyannakkor a kreatívak iskolák akkor is eltértek a kötelezőtől, igaz ehhez kellett egy külön engedély.

Pedagógus béremelés jó lenne, de hát ugye a gazdasági helyzet... Szóval járni jár, csak nem jut.

Ami talán még fontosabb: kiáll az iskolai elkülönítés ellen és látja, hogy a tervezett 0. "iskolaelőkészítő" évfolyam megbélyegző lehet. Helyette az óvoda korai megkezdésére és a rugalmas iskola óvoda átmenet a megoldás szerinte.  Blogger nem győz egyetérteni (a témával kapcsolatos korábbi bejegyzés itt). Az előző kormány bírálata itt  tévedés, ma is kitolható az iskolakezdés időpontja.

Pokorni lényegében kiáll a korábban 25 éven át, a 85-ös oktatási tövénytől kezdve jellemző oktatáspolitikai megegyezés mellett, amelyet az egymást váltó kormányok, minden cikkcakk ellenére elfogadtak. Ennek alapelvei:

• Az oktatással kapcsolatos legfontosabb változások kialakításánál legalább meg kell hallgatni a különböző szakmai csoportok véleményét,
• Az oktatás szakmailag autonom, az állam keretszabályokat ad meg, amelyeket a fenntartatók és a pedagógusközösségek töltenek meg tartalommal,
• Az oktatás egyik célja az esélyegyenlőség és társadalmi koherencia növelése,
• A magyar oktatás fejlesztésénél figyelembe kell venni a jellemző nemzetközi tendenciákat.

Ez a kompromisszum tette lehetővé az oktatásra jellemző hosszú távú folyamatok menedzselését. Ilyen volt (messze a teljesség igénye nélkül) a középiskolába és felsőoktatásban járó diákok arányának fokozatos növelése, a szakmai szolgáltatás és pedagógusképzés rendszerének kialakítása, a bolognai folyamat, vagy éppen a kétszintű érettségi bevezetése. Ezek nem mindegyike sikerfolyamat és a számos kanyart írtak le a miniszer és kormányváltások során, de a viták nagyjából ezen a közös alapon zajlottak az elmúlt években. Enélkül az oktatás szakmailag elképzelhetetlen káoszba hullott volna.

Ezt a közös alapot mondta fel az elmúlt három hónapban az új oktatási államtitkár. Pokorni ezzel szembeni közpolitikai ellenállását fejti ki, az "egyet fizet kettőt kap" Fidesz-KDNP rendszerben elképzelhető leghatározottabb módon.

Gyurcsány két példája találó: a No Child Left Behind Act az Egyesült Államok első szövetségi oktatási törvénye, amely széles szakmai és politikai egyetértéssel született. Azóta sokan bírálják, elsősorban azért, mert a rendszer a hátrányos helyzetű gyerekeket tanító és viszonylag sikeres iskolákat is "bukottnak" minősítet, ettől függetlenül stratégiai hatása kétségtelen, és az Obama adminisztráció terveinek is ez az alapja. A másik példa a Zöld köny a magyar közoktatásról, amely a magyar oktatás gondjainak és a megoldás irányainak egyik legjobb összefoglalója.

Jelen blogger mélyen egyetért a végkövetkeztetéssel:

Idézhetnék még ezer adatot, de a lényegen nem változtatnának: a nemzetközi pedagógia ma azt az álláspontot vallja, hogy minél korábban kell segíteni és minél inkább együtt kell tartani a különböző családokból érkező gyerekeket, mert ez szolgálja a gyerekek, később pedig a társadalmak érdekeit.