Úgy tűnik, mintha a közoktatás államosításának tervezői elfeledkeztek volna egy 200 milliárd forint körüli apróságról. A tervezett intézkedés ugyanis veszélyezteti a közoktatás fejlesztésére szánt forrásokat, illetve a már elköltött pénz visszafizetésével járhat. (Állam bácsi mindent jobban tud)
Nem arról van szó, hogy a nagy és rettenetes Brüsszel kétségbe vonná a Nemzet kétharmados akaratát, és meg akarná szabni, hogy milyen oktatási rendszert kell fenntartani kis hazánkban. Elég jól viseli a nagyon különböző francia, angol és osztrák rendszert is, igaz, az utóbbi időben több tagállam (például a környéken Szlovákia és Románia) is az önkormányzati fenntartás fokozatos kiépítésére törekszik. Szóval nem fognak luxemburgi tengerészgyalogosok partra szállni azért, hogy kikényszerítsék Gávavencsellő iskolafenntartási jogát.
Viszont az EU bürokrácia szőrös szívű képviselői komolyan veszik "a szerződés kötelez" délibábos honunkban kissé bizonytalannak tűnő elvét. Mármost az elmúlt években Magyarországon leginkább önkormányzati iskolafenntartók pályáztak nagyjából 100 milliárd forintot iskolafelújításra, és szintén a fenntartó önkormányzatok voltak a szakmai fejlesztések, például a 20 milliárdos innovatív iskolák (TÁMOP 3.1.4) és még jó pár kisebb pályázat kedvezményezettjei.
A nyertes pályázattal viszont az új nyílászárókon, a mozgássérült liften, a felújított tantermeken és gyerekbarátabb oktatási módszereken túl fenntartási kötelezettség is jár. Ez azt jelenti, hogy a pályázók a támogatási szerződésekben megígérték, hogy még legalább öt évig fenntartja az adott intézményeket.
Na most, ha jön a brüsszeli ellenőr, bemegy az önkormányzathoz és az mondja: "Jó napot kívánok, van itt 3 darab felújított iskolája az önkormányzatnak, megvannak-e még?", arra az nem jó válasz, hogy "Nemrég még megvoltak, de kormányülésen Pintér Sándor olyan szépen kérte, hogy a közoktatás állami hatáskör legyen, hogy elvették őket." Ebben az esetben ugyanis az Unió teljes joggal kéri vissza a pénzt: "Ja barátom, Te azt mondtad, hogy lesz iskolád, most meg nincs". Külön színezi a képet, hogy több esetben óvodára és iskolára együtt szólt a pályázat, azok viszont más-más fenntartásba kerülnek.
Nem sokkal jobb a helyzet a még nem kiosztott forrással sem. Ugyanis közel egy év felesleges szünet után áprilisban fogadta el végre a kormány a 2011-13-as pályázati kereteket (akcióterveket). Ennek értelmében már 2011 végéig ki kéne írni az oktatásfeljesztési pályázatokat, hiszen rohamosan közeledik a tervezési időszak vége 2013, és ha késnek, a hosszú folyamat miatt nem lehet felhasználni a pénzt. Viszont nem lesz könnyű pályáztatni, ha ma még pontosan nem is tudni ki lesz a kedvezményezett, és amikor kiderül, akkor is hosszú folyamatban lehet csak módosítani a már elfogadott terveket. Ha lehet egyáltalán, mert az állam, mint iskolafenntartó valószínűleg nem is pályázhat közvetlenül.
Az oktatási államtitkárság munkatársainak egy része vélhetően tudta ezt, ezért az oktatási törvény eddigi tervezeteiben nem is szerepelt az oktatási feladat átadása, "csak" a pedagógusok központi bérezése, (ami persze önmagában is elég gáz). Most viszont úgy tűnik, a kétharmad megint győzelmet arat a józan ész felett.
