Olvasókör oktatásról, társadalomról és Európáról - Arató Gergely blogja

Népiskola

Népiskola

Dübörög a magyar külpolitika

2015. szeptember 18. - Tanbácsi

Úgy tűnik lassan nem marad olyan ország Európában, amelyet nem sikerült volna az elmúlt hetekben a kormánynak halálra sértenie. Ezek után arról panaszkodni, hogy Magyarország nem kap kellő támogatást a többiektől, finoman szólva is képmutatás.

A 444  gyűjteménye szerint a külpolitikai érdeklődésű teremfutballista nagy kört futott az utóbbi időben:

  • a horvát miniszterelnök megkapta tőle, hogy szánalmas,
  • az ENSZ főtitkárának nyilatkozatát bizarrnak és elfogadhatatlannak minősítette,
  • a román miniszterelnököt hazugnak nevezte,
  • nekiment a német alkancellárnak is,
  • de az osztrák kancellár is megkapta, hogy hazugságkampányt folytat,
  • most éppen a francia és svéd nagykövetet rendelte rapportra.
De azért maradtak még barátok . A különböző posztszovjet diktatúrák még rendelkezésre állnak.

http://444.hu/2015/09/18/szijjarto-penteken-bekerrette-svedorszag-es-franciaorszag-nagykovetet/

[caption id="attachment_7711460" align="aligncenter" width="940"]12002977_10205448091094175_8764307053153880409_n Forrás: Facebook[/caption]

d

"Európa több, mint Orbán úr”

„Segíteni akarunk a magyaroknak, de ha ezt elutasítják, az EU működtetésének a kulcsa akkor sem Orbán úr kezében van. Európa több, mint Orbán úr”- nyilatkozta az EU Bel- és Igazságügyminiszteri Tanácsának ülése előtt Jean Asselborn luxembourgi belügyminiszter.

Ennek ellenére úgy tűnik, hogy Orbánnak az EU fellépését lassító taktikája még működik. A tanács ugyan végre döntést hozott 40 ezer menekült áthelyezéséről Olaszországról és Görögországról, és ugyanakkor a nagyobb, 120 ezres kvótáról a döntést október 8-ára halasztották. Azt szintén sikerült "elérnie" a kormánynak, hogy Magyarország kimaradjon az áttelepítésből, és hogy nálunk ne jöjjenek létre a menekültek regisztrálását könnyítő EU hotspotok.

Teljesen világos, hogy fogy a türelem. A németek jelzése tiszta volt a tanács előtt: nem hagyják, hogy ez csak "Németország problémája" legyen. Tegnap már csak a szlovákok és egyre csökkenő lelkesedéssel a csehek és a lengyelek ellenezték  a kötelező kvótákat. A következő ülésen már aki-bujt, aki nem alapon többséggel el fogják fogadni az új mechanizmust.

Magyarország persze megpróbálhat kimaradni,  és a kerítésre és a határvadászokra bízhatja a menekültügy "kezelését", de ennek rendkívül súlyos következményei lesznek. Aki nem szolidáris a többi tagállammal, azzal a többiek sem szolidárisak. A környező országok helyre fogják állítani a schengeni ellenőrzést a magyar határon, a menekültek itt maradnak Magyarországon. Az sem kétséges, hogy lesznek pénzügyi következmények is, és nemcsak a menekültügy területén. Nagyon nehezen képzelhető el, hogy megmaradjon az eddigi bőkezű támogatás egy olyan ország irányába, amelyik mindent elkövet azért, hogy a többi tagállamot is akadályozza egy súlyos krízis megoldásában. Ez persze ismerve az Orbán kormány uniós forrás felhasználási gyakorlatát nem biztos, hogy akkora baj.

Menekült válság: a 120 ezres áthelyezésről október 8-ára halasztották a döntést

[caption id="" align="alignnone" width="800"] Avramapoulos biztos és Asselborn luxembourgi belügyminiszter Kép: Európai Tanács[/caption]

Miért késik a hatékony európai közös menekültpolitika?

Aki csak Orbán nyilatkozataiból tájékozódik, azt hihetné, hogy az egész Európai Unióban (persze rajta kívül) senkinek fogalma sincs arról, hogy mit kellene tennie a menekültválság kezelésére. A helyzet viszont az, hogy vannak jó elképzelések, csak éppen Orbán és haverjai akadályozzák azt, hogy ezek meg is valósulhassanak.

Juncer elnök múlt héten ismertette az Európai Bizottság javaslatait a Parlament ülésén. Ezek mindennek nevezhetőek, de bártortalannak semmiképpen sem.  A korábban tervezett 40 ezer helyett 120 ezer menekült elosztása a tagállamok között, hatékony fellépés az embercsempészekkel szemben, a menedékjogi eljárások gyorsítása, jelentős segélyprogramok a származási országok fejlesztésére. Ez így együtt már komoly eredményeket hozhatna.

Csak éppen ahhoz, hogy legyen is ebből valami, kell a tagállamok hozzájárulása is, amit néhányan minden eszközzel meg akarnak akadályozni. Ugyanakkor a hangulat jelentősen megváltozott tavaszhoz képest.  A nagy uniós tagállamok teljesen egyetértenek abban, hogy sürgősen tenni kell valamit, és rohamosan fogy az Orbán kottájából játszó kelet-európai "bajkeverők" száma.

Update

Csütörtökön az Európai Parlament sürgősséggel megszavazta a 120 ezer menekült újraelosztására vonatkozó javaslatot. A szándék nyilvánvalóan az, hogy világosan üzenjenek a tagállamok vezetőinek. A javaslatot a baloldali pártok magyar képviselői támogatták, a fideszesek és a jobbikosok boldog egyetértésben ellenezték, A Fidesz a saját pártcsaládjukkal, az Európa Néppárttal is szembe kerül ebben az ügyben. A jövő héten újabb bel- és igazságügyi tanács, majd európai csúcstalálkozó következik. Ezeken most már minden valószínűség szerint kötelező többségi döntés  születik. Lesz tehát közös európai rendszer, csak az kérdés, hogy Magyarország ennek alakítója, vagy csak elszenvedője lesz.

http://inforadio.hu/hir/kulfold/az-europai-parlament-megszavazta-a-120-ezer-menekult-elosztasarol-szolo-javaslatot-758368

EU tries again on migration plan

[caption id="" align="alignnone" width="759"] Forrás: Index.hu[/caption]

Amikor ellökjük a segítő kezet

Ha eddig bárkinek kétsége lett volna arról, hogy a Fidesznek semmi sem számít menekültügyben, csaka duma, annak itt a bizonyíték.

Nagy önérzetesen elutasították a menekültek elszállítását, mondván nincs is itt olyan sok belőlük, Orbán pedig egyenes blöffnek nevezte a Bizottság javaslatát.

Ez egész addig jó kommunikációs ötletnek tűnt, amíg Németország már nem bírta tovább, hogy a magyar kormány előbb jól megalázza, aztán továbbengedi a menekülteket, és le nem zárta a határt. Most aztán a menekültek nem tudnak spontán tovább menni, a szervezett elosztásból meg mi nem kértünk. Garantált az eddiginél is nagyobb humanitárius válság.

Szép volt fiúk!

Brüsszelt zavarba hozta, hogy Budapest nem kér az 54 ezres kvótából

A Migration Aid kérése: a német határ lezárása miatt több segítségre van szükség!

A menedékkérők ellátásához szükséges erőforrások lényeges bővítését kéri a Migration Aid / Migration Aid is asking for a...

Posted by Migration Aid on 2015. szeptember 13.

A Migration Aid önkéntesei nevében az alábbi kéréssel fordulunk a tevékenységünket követő magánszemélyekhez, önkéntesekhez, adományozókhoz, támogatóinkhoz - és a rendkívüli helyzetre való tekintettel a politikai döntéshozókhoz:

- támogatóinktól kérjük, hogy az utakon gyalogoló menedékkérőket a már korábban is tapasztalható empátiával kezelve, továbbra is legyenek szívesek ellátni étellel-itallal, illetve a pihenési és tisztálkodási-higiénés lehetőségeiket megoldani.

- kérjük a Magyarországon várhatóan feltorlódó menedékkérők számára ideiglenes befogadó állomásokként megnyitni az üresen álló laktanyákat, iskolákat és óvodákat

- kérjük a Magyarországon élő, arab, pastu, fárszi, urdu nyelven beszélőket, hogy jelentkezzenek az önkénteseknél és a hatóságoknál, segítsék a kommunikációt

- az ismert helyeken fokozottan várjuk az önkéntes segítők jelentkezését a helyszín koordinátoránál, és utasítása szerint fegyelmezetten és empátiával kérjük végezni a munkát.

- a középtávú megoldás érdekében nyitottak vagyunk minden állami intézmény megkeresése felé. A Budapest Fővárossal folytatott eddigi együttműködésünk kiváló példát szolgáltat erre.

- kérjük továbbá egy magyarországi, SZAKMAI válságstáb felállítását, amely elsősorban a lakosság és az esetlegesen Magyarországon rekedők humanitárius érdekeit szem előtt tartva kezeli a kialakult helyzetet.

- kérjük az azonnali, legmagasabb szintű, szintén SZAKMAI alapokon nyugvó nemzetközi párbeszéd megindítását.

Megszegi-e Magyarország az európai kötelezettségeit?

Niedermüller Péter EP képviselő arról kérdezi az Európai Bizottságot és a magyar kormányt, hogy indul-e Magyarországgal szemben kötelezettségszegési eljárás.
Az Európai Bizottság elnöke tegnapi beszédében bejelentette, hogy kötelezettségszegési eljárást indít azon tagországok...

Posted by Niedermüller Péter on 2015. szeptember 10.

Miután  a magyar kormány feltűnően semmibe veszi a menekültek jogaival kapcsolatos összes szabályt, a válasz valószínűleg igen, bármennyire is össze-vissza halandzsázik Gulyás Gergely.
Nem kétséges, ha az Európai Bizottság, nagyon helyesen, rendet akar tenni menekültügyben, akkor azt Magyarországgal kell kezdenie. Különösen azért, mert Orbánék nem csöndben, a háttérben szegik meg a szabályokat, hanem sportot űznek abból, hogy mindezt óriásplakátokon és nagyképű nyilatkozatokban az egész világ tudtára is hozzák. Márpedig aki a trambulinról pisil a medencébe, ne csodálkozzon, ha elkapja az úszómester.
Márpedig a kötelezettségszegési eljárás nem játék, nagyon komoly következményei lehetnek az adott ország számára. Minimum az, hogy világosan lássunk az ügyben.

Menekültkrizis és valóság

A magyarországi menekültválság nem a a valós helyzet következménye, hanem politikai termék.
Nagyon fontos elemzés.
Annyit érdemes hozzátenni, hogy Európa elsösorban nem a nehézkes döntéshozatal vagy az érzéketlen eurokraták miatt reagált lassan és erőtlenül, hanem azért, mert a tagállamok egy része, megint csak élen Orbánékkal mindent megtett, hogy megakadályozza a közös megoldást.
Másrészt azt is érdemes megjegyezni, hogy európai szinten a legutóbbi időkig nem a menekültek száma miatt tartották válságosnak a helyzetet, hanem a Földközi tengeren történt szörnyű tragédiák miatt. Az Orbán kormány katasztrófapolitikájával sikerült a válságot valódivá tenni a nyugat-balkáni útvonalon.

Menekültkrízis és Magyarország: manipulált valóságunk

Katasztrófapolitika a menekültügyben

Az Index összeszedte, hogy mi következik a menekültügyben jövő keddtől. A kép valóban sokkoló.

Ez az egész tökéletesen jogsértő és embertelen. A Magyarország által is aláírt nemzetközi egyezmények világosan kimondják, hogy minden menedékkérő kérelmét egyedileg és gondosan kell elbírálni. Ez nyilvánvalóan lehetetlen néhány óra vagy nap alatt. Ráadásul Szerbiáról egyetlen nemzetközi szervezet sem gondolja, hogy a menekültek számára biztonságos tranzitország lenne, ezért az ezen az alapon hozott döntések érvénytelenek.

Ez a politikai gyakorlatilag is megvalósíthatatlan és katasztrofális. Hiába hozza majd a magyar hatóság futószalagon a kiutasító döntéseket, ezek végrehajthatatlanok lesznek, mert Szerbia nem fogja fogadni őket. A menekültek nem mehetnek tovább, nem kaphatnak védelmet, és nem is lehet őket visszaküldeni tehát tömegesen feltorlódnak majd a határon minden remény nélkül. Ebből a helyzetből szükségszerűen kitörések, lázadások, erőszak és humanitárius katasztrófa lesz.

Amikor aztán majd kitör a nemzetközi botrány a kormány újra meghátrál, de addigra emberi életek mennek tönkre és Magyarország ismét Európa szégyene lesz.

Nagy sokk lesz a menekülteknek Orbán új időszámítása - Index

Hírünk a világban

When the crowds of desperate people at Keleti train station began to grow, many people in Hungary did come to help, bringing food, water and clothing. Thousands more gathered in front of the Parliament building demanding more humane treatment for the newcomers. But as the days unfolded, the authorities remained unmoved. The world watched, aghast, as police officers tried to trick, or forcefully move refugees into camps, some of them far out in the countryside.

Hungary's Xenophobic Response

Kelet és Nyugat megosztott a menekültválságban

Orbán és társai talán nem is veszik észre, hogy Kelet és Nyugat Európa között és újraépítik a vasfüggönyt. Nyugaton megtanulták a szörnyű huszadik század tanulságait, és nem vállalnak közösséget azzal, aki újra akarja kezdeni.

Refugee crisis: east and west split as leaders resent Germany for waiving rules | World news | The Guardian

1989

1989-2015Nehezen szabadulok attól az érzéstől. hogy ezt már láttam valahol. 26 éve ugyanilyen elszántsággal akartak eljutni Hegyeshalomig az akkor menekülők, éppen akkor az NDK-ból. Magyarország Puskás óta a legnagyobb figyelmet és megbecsülést kapta azért, mert akkor az emberiesség felülírta a szabályokat és félelmeket, és kiengedte őket. Az osztrákok és a németek akkor  ujjongtak.

A történelem persze nem ismétli önmagát. De a lényeg ugyanaz. Akinek el kell indulnia, az el fog jutni a céljához. Rajtunk csak az áll, hogy ezt emberi körülmények között tehetik-e meg.

Ha jól értem, a németek és az osztrákok elmagyarázták Orbánéknak, hogy adott esetben az egyetlen lehetséges megoldás.

Ezért lett aztán a csütörtöki “mi csak rendet tartunk” Orbánból a pénteki “csak a közlekedés biztonsága miatt” Lázár. És mivel lényegében nem változott semmi, holnaptól kezdődhet minden újra,abban a reményben, hogy ezzel lehet indokolni a vasfüggönyt.


Ha jól értem, a németek és az osztrákok elmagyarázták Orbánéknak, hogy adott esetben az egyetlen lehetséges megoldás.

Hova menekül a menekült?

Azt kérdi a nyájas olvasó saját blogján: "Most ezt valaki magyarázza meg, mert tényleg nem értem. Ha Európa minden országa biztonságos célország lenne, akkor minden menekültet a kontinens szélén levő országoknak kellene befogadnia? "

Elvileg igen, de valójában mégsem. Nézzük, hogy is van ez.

A Dublin III rendelet alapján (leánykori nevén Common European Asylum System, CEAS) a menedékkérelmet az az ország bírálja el, ahol a menedékkérő belép az unió területére. Alapból ezek leginkább az unió szélén lévő országok. Viszont most következik számos ámde.

A legtöbb kérelmet ma sem Magyarországon, Görögországban vagy Olaszországban, hanem Németországban és Svédországban adják be. Egyrészt a migránsok egy része hajóval vagy repülővel érkezik, nagyjából bárhová az unióba. Sokkal gyakoribb esetben pedig, ha lehet, esze ágába sincs az első országban beadni a kérelmet, hanem továbbmegy valami kellemesebb helyre.Ebben egyébként nemcsak a jobb munkalehetőségek és szociális ellátás reménye vezeti őket, (mint mondjuk az EU-n belül költözködőket), hanem az az esély is, hogy tisztességesen és méltányosan bírálják el majd a menedékkérelmüket. És itt nagyon is fontos a beadási ország: Németországban a Szíriából menekültek 95%-a, míg Magyarországon csak 33%-a kapott menedékjogot 2014-ben.

Ráadásul a menedékkérő (szerencsére) nincs odabetonozva az első országhoz. Ha a rend éber őre elkapja, akkor kényszerből beadja a menedékkérelmét, de aztán az első adandó alkalommal továbbmegy álmai országába. Ha aztán ott is elkapják, akkor a dublini rendszer szerint elvileg visszaküldik a kezdőkörre. A  valóságban viszont van egy sor ok (például a családegyesítés), ami miatt mégis kérhető, hogy a másik tagállamban bírálják el az ügyét, illetve bírósághoz is fordulhat. A német bíróságok például már több ügyben is kimondták, hogy Magyarországot nem biztonságos ország, mivel itt nemcsak a fizikai biztonság számít, hanem az is, hogy méltányosan folytatják-e le a menekültügyi eljárást. Egy év után pedig teljesen megszűnik a visszaadás lehetősége.

Magyarországról tehát gyorsan továbbállnak a menedékkérők, de Olaszországban és Görögországban valóban több tízezren várnak menedékkérelmük elbírálására. Ezért javasolta az Európai Bizottság a tavasszal az emergency relocation mechanism  nevű eljárás létrehozását, tehát azt, hogy nagy részüket (elsősorban azokat, akik jó eséllyel menedékjogot kapnak) osszák szét a tagállamok között (ez az a bizonyos kvótarendszer). Kormányunk végtelen szűklátókörűségét dicséri, hogy minden módon fúrta ezt az elképzelést, miközben erre a segítségre Magyarországnak is könnyen szüksége lehet a közeljövőben.

Hogy jó-e ez a rendszer így? Egyáltalán nem. Egy a szabad utazást lehetővé tevő térségen nem lehet jó megoldásokat találni a menekültügy kezelésére 28 különálló menekültügyi rendszerrel. Egyre többen mondják, hogy  a nemzeti menedékjogi eljárások összefércelni igyekvő Dublint egy egységes európai rendszerrel kellene felváltani.

Néhány szó az európai hadseregről

Európának mindene megvan ahhoz, hogy elrettentő erejű ellenfélként álljon bármilyen fenyegetés elé. Atomfegyverektől a fejlett repülőgépeken és tankokon át a haditengerészetig mindenben előrébb vagyunk az oroszoknál. Illetve lennénk, ha nem akarna minden csirke a saját szemétdombján kapirgálni mindenáron


Néhány szó az európai hadseregről

A halálbüntetés újbóli bevezetése EU-jogot sértene, ami a 7. cikk szerinti eljárás bevetését is indokolttá tenné – vélték többen is az EP állampolgári jogi és igazságügyi szakbizottságának (LIBE) csütörtöki vitájában, amelyben a hozzászólások egy része túllépett ezen a témán, és a magyar kormány más lépéseit, mindenekelőtt a migrációs kérdőívet is kétségbe vonta.

süti beállítások módosítása