Leépítés és visszafejlesztés vár a felső és közoktatásra egyaránt - irány a tudatlanság alapú társadalom.A Széll Kálmán tervnek nevezett pénzügyes szakdolgozatot (csak erős idegzetűeknek) áttanulmányozva kiderült, a helyzet még a vártnál is rosszabb (az első hírekről itt) .

A kormány valóban csökkenteni akarja az államilag finanszírozott hallgatók számát. Innen kezdve az automatizmus helyett a "gazdasági helyzethez", igazodik a hallgatói létszám. Az pedig persze (mint mindig Mátyás király óta) rossz. Szó szerint az apró betűben az is megtalálható, hogy az állami intézményeknek nem lehet többé költségtérítéses hallgatójuk.

A két intézkedés együtt azt jelenti, hogy a felsőoktatás bevételének nagyjából a fele elveszik. El lehet képzelni, hogy ez milyen hatással lesz majd a ma is rosszul finanszírozott főiskolákra és egyetemekre. 

A magyar felsőoktatásból módszeresen elüldözött hallgató pedig talál majd magának olcsó és színvonalas felsőoktatást a határ  túloldalán, nem is csak feltétlenül nyugat felé. Úgy elérni a megfelelőnek vélt műszaki diplomás arányt, hogy a többi diplomás számát csökkentjük, aligha ad új lendületet a gazdaság fejlődésének.

Ha hozzá vesszük még azt is, hogy tervek szerint több tízezer (vélhetően zömmel hátrányos helyzetű, vagy sajátos nevelési igényű) gyerek kerül majd 15 évesen az utcára képzés nélkül, több százezer pedig duálisnak képzésnek csúfolt gyorstalpaló inasiskolákban szerzett hosszú távon értéktelen szakképzettséggel, egész generációk válnak a globális munkaerőpiac számkivetettjeivé, miközben a középiskolai területre is jelentős leépítés vár.

A munkaerőpiaci igényekhez való jobb alkalmazkodás fontos szempont, de nem oldja meg a centralizáció és egy hibás táblázat. Nagy Britanniában legutóbbi jelentős, a munkaerőpiaci és az oktatás összehangolását célzó reform alapkoncepciója  (Leicht report) 2 év alatt született meg, számos szakember dolgozott rajta. Bevezetése 5 éve tart . Az érdemi eredményeket 2020-ra várják.

Az szinte már szót sem érdemel, hogy ezek az intézkedések szögesen ellentmondanak az eddigi összevissza ígérgetésnek és látszategyeztetésnek a köz és felsőoktatásban. A törvényjavaslatok és koncepciók mostantól annyit sem érnek, mint az értekezleteken megivott kávé ára. A kialakított javaslat nem egyszerűen csak megszorító, annál sokkal rosszabb. Minden mondatáról lesüt, hogy az oktatást kizárólag az államadósságot növelő felesleges pénzköltésnek tekinti. Az legújabb kormányzati találmány tanulatlanságon alapuló gazdaság fejlesztés és tudatlanság alapú társadalom.