Népiskola

2013.jan.21.
Írta: Tanbácsi 47 komment

Oszd meg és uralkodj! - Megállapodások az oktatásban

Az év vége  stílusváltást hozott az oktatásirányításban. A kormány immár nemcsak kihirdet, hanem tárgyal is. Ehhez kellett az, hogy a hallgatók tiltakozása komoly politikai tényezővé váljék. Először szerveződött olyan társadalmi mozgalom, amely a közvélemény teljes támogatása mellett hatékonyan és látványosan szegült ellen a nemzeti együttizélés rendszerével. A politikailag teljesen elhasználódott Hoffmann Rózsa helyébe lépő Balog miniszter szemmel láthatóan azt a feladatot kapta, hogy csöndesítse le a tiltakozást. Úgy tűnik, a konszolidáció sikeres, a legkisebb látszatengedményre is örömmel vetették rá magukat a simulékonyabb érdekképviseletek. Az viszont nagy kérdés, hogy mit szólnak ehhez a hallgatók és a pedagógusok. Az elégedettségre nincs ok. 

forrás MTI/Földi Imre

Tovább

Vereség vagy taktikai visszavonulás? - Gyorsjelentés a kormány-diákok csata állásáról


Bár megjelent végre egy kormányhatározat, továbbra sem világos sok minden a jövő évi keretszámok kapcsán. Az 55 ezer valójában csak 33, a miniszter mindenről egyedül dönthet, a legkeresettebb szakok  csak tandíjjal elérhetőek: folytatódik a kapkodás és a kreatív kommunikáció. Közben újra diákokat vittel el a rendőrök a Lánchídról.

A pénteki nap mindenképpen piros betűs a felsőoktatási keretszámokkal kapcsolatos kormányzati ámokfutás történetében. A világvége ugyan nem következett be, de majdnem ennyire rendkívüli esemény történt. A Magyar Közlöny aktuális számának  29760. oldalán ( “Az anyakecsketartás „de minimis” támogatásáról” szóló VM rendlelet után) végre hivatalos is tájékozodhattunk arról is, hogy mit tervez a kormány a felsőoktatásban 2013-ban. 

(forrás: Magyar Kétfarkú Kutya Párt)

Tovább

Gloviczki lemondása: a béna kacsa lelkiismerete

Éppenséggel nem mondhatnánk, hogy meglepő lenne Gloviczki helyettesállamtitkár lemondása. Mint előző posztunkban finoman céloztunk rá, (A komédia vége) ez a minimum ez ebben a helyzetben. Az elmúlt héten világosan kiderült, hogy a kormány előre megfontolt szándékkal, folytatólagosan és meglehetősen aljas szándékkal veri át évek óta a pedagógusokat, ráadásul a kormányszóvivő még konyakot is öntött a tűzre. A nagy miniszterelnöki lelkesedéssel (és a kormánypárti oktatáspolitikusok jó részének tiltakozása mellett) átvert iskolaállamosítás és új köznevelési törvény se éppen sikertörténet.

Tovább

A komédia vége

Ma kiderült, hogy az oktatási államtitkárság vezetői azok, akik "bohócok vagy ostobák". Mindegy is, hogy melyik, tehát szándékosan vagy tudatlanságból hitegették évekig teljes a szakmát. Akár így, akár úgy, menniük kellene, de alighanem most is inkább majd az életrajzokat kozmetikázzák át egy kicsit.

Félő, hogy még mindig volt, akit csalódás ért, amikor Matolcsy György bejelentette, hogy jövőre (ha valami valószínűtlen gazdasági csoda nem történik), akkor nincs pénz a pedagógus bérek életpálya címén tervezett emelésére.

Tovább

A vízfej visszatér

Hogyan működik a központosítás a gyakorlatban?

A korábbi megyei szakképző iskolákban már működik jövő. Ezek az intézmények ugyanis már ettől az évtől állami fenntartásban és abban a központosított rendszerben dolgoznak, amilyet jövőre az többi oktatási intézményben is bevezetnek. Nézzük hát a nagyszerű új gyakorlatot!

Történt, hogy a mezőhegyesi szakképző iskolában szükség volt egy magyartanárra. A helyi vezető fel is vett egyet, nevezetesen Bod Pétert. Régebben ez egyszerűen úgy történt, hogy megtalálták a megfelelő oktatatót, megegyeztek, aztán az igazgató kiszólt Jucikának, a gazdaságisnak, megírták a papírokat, és a felvételt meg is oldották.

Most azonban kicsit bonyolultabb volt a dolog. A papír ugyanis hosszú-hosszú vándorútra indult. Először beküldték a közoktatási intézmény központjába Gyulára, aztán onnan tovább a magasságos Megyei Intézményfenntartói Központba Békéscsabára.

A lelkes tanerő közben elkezdett tanítani, egészen addig, amíg négy nap után meg nem jött az ukáz a megyétől, hogy szemben a többi újonnan kinevezett kollégájával, az ő, és pont az ő munkája nem kell. Hogy ezt pontosan hogyan is állapította meg a tagintézménytől 50 kilométerre lévő intézményvezetést további 20 kilométerről ellenőrző központ, ezt  nem tudhatjuk, hiszen a döntéshez nem jár indoklás.

Tovább

Az önfenntartó felsőoktatásról

Osztolykán Ágnes képviselő meg akarta tudni, hogy vajon mégis mi a bánatra gondolt az ország miniszterelnöke, amikor arról beszélt:  "Azt szeretném, hogy Magyarországon olyan felsőoktatási rendszer működjön, ahol képes legyen minden diák maga állni a tanulási költségét. Mindenki a teljeset. " 

Feltéve, hogy a kormányfő tényleg gondolt valamire,  Balog Zoltán miniszter válasza biztosan nem világítja meg, hogy mi is lehetett az, mert még az ilyenkor szokásos kormányzati semmitmondáshoz képest is információhiányosra sikeredett.

Tovább

Erős hát és durva ész

Új tantervi irányelvek a szakiskolákban

Midőn Orbán Viktor és Parragh László párás tekintettel és nagy egységben jelentette be a duális szakképzés kiépítését már sejteni lehetett, hogy baj lesz, mivel egyik férfiú sem az oktatás és a tudás értékét feldícsérő  nyilatkozatai miatt lett közkedvelt. Köllő János részletesen bemutatta, hogy miért kockázatos szakmailag a magyar szakiskolában a duális rendszer bevezetése.  És persze rövidest kiderült az is, hogy holmi kicsinyes pénzügyi szempontok is megbújnak a nagy elvi átszervezés mögött.

Rögtön látszott, hogy a szakképzési "reform" egyik kritikus pontja a szakiskolába járok közismereti képzése lesz. A szakiskola éppenséggel eddig sem volt túl sikeres az általában komoly iskolai kudarcok után, hiányos alapképzettséggel érkező tanulók közismereti felzárkóztatásában. Világos volt, hogy a négy év helyett háromra csökkentett képzési időben valószínűleg még kevésbé lehet majd világot gyújtani a tanulói elmékben. A köznevelési törvény felette kaotikus vitájában hosszasan vitatkoztak még arról is, hogy  a tanítási idő minimum, vagy maximum egyharmadát kell közismereti képzésre fordítani.

Tovább

A selejt bosszúja: miért kell módosítani a vadiúj köznevelési törvényt?

Módosítani kell a féléves közoktatási törvényt, mert nem sikerült előre kitalálni, hogy tulajdonképpen hogy nézzen ki az állami fenntartású közoktatás, nincs forrás a pedagógus életpálya modellre, újabb botrány támadt az új Nemzeti Alaptanterv körül, és ráadásul a felsőoktatásba se a kormány szándékai szerint jelentkeztek a diákok. Vajon Balog Zoltán még mindig elégedett Hoffmannék munkájával?

Tavaly decemberben fogadta el a Parlament az új köznevelési törvényt. Az elfogadáskor az alkotók nem fukarkodtak a lelkes jelzőkkel:" Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter elmondta: a törvény együtt kezeli a nevelés és oktatás kérdését, valamint megteremti a rendezett tudás értékét és a tudás kultúráját. Az iskolát a rendszerezett tudás házává kell tenni – fogalmazott a miniszter." 

Nos a rendezettség nem tartott túl sokáig. Mint kiderült, már rögtön javítani is kell az újonnan elkészült remekművet. Különösen megkapó a magyarázat: "szándékosan kerettörvényt alkottak, amelyet most töltenek meg tartalommal, most dolgoznak a végrehajtási rendeleteken. Látszik, hogy a jogszabályt egy-két ponton módosítani kell, mert a később lezajlott egyeztetéseken kiderült, a jogszerűséget, törvényszerűséget így lehet tartani". Lenyűgöző. A kerettörvény azonban nem azt jelenti, hogy írunk egy törvényt, aztán majd kiderül, hogy mit is akarunk igazából.

Tovább

Félidős felsőoktatás

 

Helyre kis közleménnyel ünnepelte meg magát az oktatási államtitkárság a kormányzati ciklus félidejéhez érkezve. Mondanunk se kell, az eddigi munkasikereknél csak az előttünk álló perspektíva a fényesebb. Sajnos azonban a tények a legkevésbé sem igazolják a tények a kincstári önbizalmat.

Már a kiindulópont is hibás. Nincs olyan adat, amely szerint 2010-re “nemzetközi összehasonlításban is érzékelhetően csökkent a hazai felsőoktatás általános színvonala”. Van viszont olyan nemzetközi összehasonlítás, 2012-ből, amelyik valóban nem fest túl kedvező képet a magyar felsőoktatásról (34. a 48-as listán). Ennek szempontjai azonban aligha hangzanak jól a jelenlegi oktatásirányítás fülében: állami támogatás mértéke, munkaerő-piaci igényeknek való megfelelés, a felsőoktatásba járók magas aránya, nemzetközi együttműködés és nyitottság. Úgy van ez mint az egykori viccben: kicsit még győzünk, és leszünk még 40.-ek, vagy akár 45.-ek is!

Tovább

Jobb az emberi, mint a nemzeti erőforrás?

Csak a név változik: a mammut minisztérium és nemzeti középszer politikája, úgy tűnik, marad.
 
A korábban már többször kiszivárogtatott miniszterváltáson túl a kormányátalakítás kapcsán az a legizgalmasabb hír, hogy Emberi Erőforrások Minisztériumává keresztelik át az eddigi Nemzeti Erőforrás Minisztériumot.
 
Az fel se merül bennünk, hogy az valamilyen ideológiai irányváltásról lenne szó, (mégiscsak a nemzeti együttműködés egyik fő konstruktőre kapott új feladatot). Ezért aztán azt gyaníthatjuk, hogy egyszerűen a józan ész győzött. Több egyszerű érv is szól ugyanis az új elnevezés mellett, vagy még inkább a régi ellen.

 

Például az, hogy a nemzeti erőforrásokról a világ kevésbe fantáziadús kormányai esetében esetleg a természeti kincsek jutnak az emberek eszébe. Az meg nem jó, ha az embert professzor vagy lelkész létére bányászati szakembernek nézik.

Tovább

Plágium a Nemzeti Alaptantervben?

 

A Nemzeti alaptanterv nem doktori dolgozat, ahol a tudományos eredetiség számít. Annál jobb, minél kevesebbet piszkálják, és még az is kiderülhet, hogy a nevelést nem a nemzeti együttműködés rendszere találta fel.

A Népszava újságírója éles szemmel fedezte fel, hogy az új Nemzeti Alaptantervben előfordulnak olyan részek, amelyek lényegében megegyeznek a már hatályos szabályozással. Ezen az alapon persze azt is mondhatnánk, hogy a cím is lopás: hiszen eléggé el nem ítélhető módon már a 1995-ös alaptantervet is nemzetinek hívták (Magyar Bálint idején, micsoda szörnyűség!) így aztán a jelenlegi kormány elesett azElső Nemzeti Alaptanterv kiadásának lehetőségétől.

Tovább
Címkék: közoktatás, nat

Hoffmann elméje univerzális?

 

Nem elég, hogy csúnyán kibabráltak a felvételizőkkel, még tanácsokat is ad nekik az oktatási államtitkár. Rengeteg elképesztő nyilatkozatot hallottunk már a (mindenkori) kormányzati oktatáspolitikusoktól, de erre azért nem számítottunk.

Történt, hogy egy ország borzadt el, amikor alig egy hónappal a jelentkezési határidő előtt nyilvánosságra kerültek az államilag finanszírozott keretszámok és a tandíjak. Kézzelfoghatóvá vált, amit eddig is sejtettünk: a kényesebb szakokon állami keretszám csak a kedvenceknek jár, például finanszírozott jogászképzés csak az ELTE-n (ha már ott végzett a nagy ember) és a Pázmányon lesz, jó katolikus szellemben.

A tandíj pedig nem évi 105 ezer, mint az egykori népszavazás előtt, hanem 400 ezertől kétmilláig tart.  Nemcsak a gazdasági képzésben kerül majd 600, 700, 800 ezer forintba egy év, de például a jól fizeti tanári pályára is ennyiért lehet majd felkészülni. Csak a felsőfokú szakképzés lesz kicsit olcsóbb, de ott is kérdés, hogy ki fizet majd százezreket egy nem diplomáért. Aki tanulni akar, annak marad a diákhitelnek nevezett szerencsejáték.

Tovább

A diákhitel állami szerencsejáték?

 

"Orbán Viktor miniszterelnök "modernkori istencsapásnak" nevezte a diákhitelesek problémáját, amelyet a Diákhitel Központ hitelezőivel  december 15-én aláírt megállapodással sikerült megoldania a kormánynak. A miniszterelnök arra kérte az embereket: jól gondolják meg, hogy még egyszer beleugranak-e ilyen kockázatos hitelkonstrukciókba, mert a kormánynak most sikerült megmentenie őket, de ezért "tengelyt akasztottunk a fél pénzügyi világgal, az összes magyar bankkal", és még egyszer aligha fog tudni ilyet megcsinálni. " Hír 2021-ből.

A kormány ismét megtalálta a maga által teremtett problémára az egyszerű, népszerű és életveszélyes megoldást.

 

Tovább

Polgár Dóra a keretszámokról

Kidobtam Orbán Viktort a kukába

Orbán Viktornak van egy álma. Egy erős, független Magyarország nemzeti, vállalkozó középosztállyal, alacsony adóssággal és kommunisták nélkül. Orbán Viktornak van egy apró problémája. Fogalma sincs, hogy hogyan tudna ilyen Magyarországot csinálni. Úgy semmiképp se, hogy a közoktatási és felsőoktatási törvényekkel együtt szembemegyünk a Bologna-rendszer értelmével, a tudás demokratizálásával. Ugyanis amíg ez a két törvény hatályban van, a városi, jó anyagi körülmények között élők gyerekei fognak érvényesülni és bejutni az ingyenes helyekre. Hazugság, hogy diplomástúlképzés van, tessék megnézni a számokat. A diplomások könnyebben helyezkednek el a munkaerőpiacon, és nemzetközi összehasonlításban kiugróan többet keresnek, mint a diplomával nem rendelkezők.

Kit zár ki a zárt szám?

Vajon tudták azok a képviselők, akik decemberben minden tiltakozás ellenére sürgősségi eljárásban megszavazták a felsőoktatási törvényt, hogy mihez adják a nevüket?

Ha nem tudták, akkor most világossá vált számukra és a társadalom számára is. A kormány ugyanis bátran megvárta a törvény elfogadását és a vizsgaidőszak kezdetét, majd nyilvánosságra hozta a jövő évi keretszámokat - állítólag a miniszterelnök személyes döntése alapján. 

Az idei keretszámok sokkolták az intézményeket és a felvételizőket. Szinte megszűnik az államilag finanszírozott jogász és gazdasági képzés, felére csökken a társadalomtudományi helyek száma, de úgy  tűnik az informatika is újra burzsoá áltudománnyá vált. Milyen logika áll a kormány döntései mögött?

Tovább

Baj-e, ha egy miniszternek nincs diplomája?

Ha már annyi diplomás sincs, hogy legalább a minisztereket közülük lehessen kiválasztani, biztosan nem indokolt a felsőoktatás leépítése.

A ma elfogadásra váró új felsőoktatási törvény egyik alapvető célja az, hogy csökkentse a "diplomások túlképzését", és az virágzó fizikai szakmák felé irányítsa a jövő ifjúságát (vérfagyasztó részletek a Ténytáron). Az indok az, hogy a munkaerő-piaci igényekhez kell igazítani a képzés szerkezetét.

Tovább

Miért szavazott Pokorni a törvény ellen?

 Már, ha csakugyan így van. Ebben sem lehetünk egészen biztosak, mert most, 48 órával később sem nyilvános még az, hogy ki hogyan szavazott a köznevelési törvény zárószavazásán: ime egy üres lista.

 Mindenesetre a hírek alapján valószínűnek tűnik, hogy Pokorni Zoltán a Fidesz alelnöke, oktatási kabinetjének vezetője, valamint a parlament oktatási bizottságának elnöke nemmel szavazott a saját kormánya által áterőltetett köznevelési törvényre. Pósán László, a bizottság alelnöke nem vett részt a szavazáson.

Tovább

Hibáztak Hoffmannék - NOL TV

Már a végszavazás előtt tudták a köznevelési törvénnyel kapcsolatos parlamenti döntést Hoffmannék, ugyanis a Nemzeti Erőforrás Minisztériuma előre kiadta az elfogadásról és annak következményeiről szóló sajtótájékoztatóra a meghívót. Amíg az Országházban döntöttek, addig a téren pedagógusok és gyerekek tüntettek a szerintük diktatórikus időket idéző törvény ellen.

 

 

Hit, erkölcs nélkül

konyv és valosag_1.jpgHa az állam nemcsak a gyerekeink oktatását akarja ellenőrizni, hanem a lelkükre is igényt tart, akkor a minimum az, hogy hitvalló nyíltsággal előállnak és a képünkbe mondják, hogy mi a tervük. Nem ez történt. A szokásos parlamenti trükközéssel, a nyilvánosságot elkerülve került be a köznevelési törvénybe a kötelező hit és erkölcsoktatás. Az erkölcsnevelő szándék nem találkozott az erkölcsi bátorsággal.

Tovább

Földhözragadt felsőoktatás

ténytár.jpg"A felsőoktatási törvény összességében illeszkedik abba a kormányzati törekvésbe, amely az oktatás egészét szigorú állami ellenőrzés alatt álló, szelektív rendszerré alakítja át, miközben az állami forrásokat jelentősen csökkenti. Ez pedig a Széll Kálmán tervben rögzített évi 38 milliárdos, tehát közel 15 százalékos elvonás a felsőoktatás támogatásából."

"Az új szabályozás legszembeötlőbb vonása, hogy kötelezővé teszi a C típusú nyelvvizsgát minden felvételiző számára. Maga a nyelvtudás kiterjesztése hasznos cél, azonban ma az ehhez szükséges nyelvtanfolyam vagy az emelt szintű érettségi oktatás csak a jobb módú diákoknak elérhető.

"Szintén jelentős kiszorító hatásuk lehet az államilag finanszírozott helyek száma csökkentésének és a költségtérítések emelésének is. A hírek alapján, egyes szakterületeken teljesen megszűnhet az ingyenes képzés. Becslések szerint a hallgatók száma néhány év alatt a mai 300 ezerről 200 ezerre csökkenhet. Változik az ingyenes helyek elosztása: mostantól központi döntéssel, nem a hallgatók jelentkezése alapján kapják az intézmények. Ezek a lépések – különösen, ha figyelembe vesszük a középiskolai rendszert érintő változásokat is – jelentősen csökkenthetik a kevésbé tehetős diákok bekerülésének esélyét."

"A javaslat igazi újdonsága az, hogy gyakorlatilag teljes tandíjrendszert vezet be. Igaz, a hallgatók jelentős része teljes, vagy részösztöndíjat kap. Ez azonban minden tandíjat használó rendszerre érvényes, mint ahogy az is, hogy az ösztöndíjak feltételhez kötöttek. Hogy ezek a feltételek pontosak mik, azt nem tudni, mivel szintén rendelet rögzíti majd a hallgatói szerződés feltételeit. Eddig csak egy szándékot ismerünk, azt, hogy a hallgatók (beleértve a költségtérítést fizetőket is) kötelesek lesznek megadott ideig Magyarországon munkát vállalni. Ez praktikusan azt jelenti, hogy abban az esetben sem mehetne külföldre dolgozni egy diplomás, ha itthon egyáltalán nincs számára megfelelő munkahely. Arról már nem is beszélve, hogy az európai munkaerő-piac körülményei között meglehetősen sok gyakorlati kérdést vet fel a rendelkezések végrehajtása is. Sőt, könnyen lehet, hogy ütközni fog az EU-s szabályozásokkal. "



A teljes elemzés olvasható a Ténytárban

Annál rosszabb a tényeknek

Nem érted, hogy mi miért történik az oktatási politikában? Nem vagy egyedül. Mi az értelme az oktatási rendszer minden áron való radikális átalakításának? Miért nem számítanak a szakma érvei? Miért mossák le a kormányoldal szakpolitikusait a legtöbb kérdésben? 

A rejtély megoldásához most kaptunk két kulcsot. Az egyik a Fidesz frakcióülésről kiszivárgó hír, amely szerint Orbán úgy hárította az szakmai ügyekben akadékoskodó Pokorni érveit:  „Zoli, mondhatod a számokat, de én máshogy látom az életet”.   Természetesen ehhez aztán megkapta a frakció nagy többségének támogatását is. 

Tovább

Rohanunk a káoszba

100Úgy tűnik, az Orbán és Hoffmann közti jó viszony lesz az oktatásügy veszte. Hiába a külső civil és a belső fideszes szakmai tiltakozás, a "kormány tekintélye" felülírja az ellenzők érveit. Lesz új köznevelési törvény és ma erősen kétséges, hogy a módosító indítványok érdemben javítanak-e majd rajta.

Felette épületes színjátékkal szórakoztatta az oktatásért aggódó közönséget a Fidesz és csatolt része kedden, főszerepben természetesen a miniszterelnökkel. "Egyeztetésre" került sor ugyanis a köznevelési törvényről a Fidesz-KDNP frakcióban.

Tovább

Nemzeti középosztály-gyártás, állami megrendelésre

 A jogszabály világos társadalompolitikai célt fogalmaz meg: ez nem más, mint a„nemzeti középosztály kiépülésének elősegítése” ami egyúttal a nevelés átpolitizálását is jelenti. Mként egy előkészítő anyagban szerepelt: „A közösségi nevelés célja tehát nem más, mint megtanítani a magyar gyermekeket magyarul gondolkodni és beszélni.”

A köznevelés rendszeréért az „állam felelősséget vállal”, kevésbé költőien mostantól a gyerek nevelésének és oktatásának minden területét az állam (praktikusan a kormány és megbízottai) ellenőrzi. Ennek következtében az oktatás megszűnik helyi közügy lenni, valamint a szülő befolyása is jelentősen csökken gyermeke oktatására.

Nemzeti középosztály gyártás, állami megrendelésre | Ténytár

Annyit is ér...

 

Jelige: "Ez már a Nemzeti Köznevelés, vagy lesz még rosszabb?"

Sosem hittem volna, hogy lehet tovább rontani a köznevelési törvénynek csúfolt irományfélét. Lázár Jánosnak sikerült. Ami azért különösen szomorú, mert Pokorni Zoltán a parlamenti vita kezdetén ékesszólóan és jogos szakmai érvek alapján ígérte, hogy gatyába rázzák az egész remekművet. Így aztán azt is gondolhattuk, hogy a Lázár féle csekély 46 pontos javaslat megpróbálja visszaterelni a törvényt józan ész keretei közé.

Nos nem. Az új javaslat nem Lázár korábbi korszakának terméke, amikor például európai szinten is elismert oktatási integrációs modellt hozott létre. A mostani javaslatok legfontosabb szempontja az, hogy az oktatást ajándékba kapó hivatal (bocs Hivatal) a lehető legkényelmesebben működjön, ha már se pénze, se szakértelme nincs az oktatás irányításához. Nézzük néhány szép példát.

Tovább
Címkék: jogok, törvény, sni, Lázár
süti beállítások módosítása