Népiskola

2011.dec.04.
Írta: Tanbácsi Szólj hozzá!

Pokorni, Hoffmann és a kommunisták

Pokorni Zoltán, a Fidesz szakpolitikusa ma az M1 televízisó csatorna A lényeg című műsorában úgy fogalmaz: ennél még a Kádár-kor kommunistái is okosabbak, mert ők azt mondták, hogy „aki nincs ellenünk, az velünk van”.

Népszabadság - Pokorni: Hoffmannál a kommunisták is okosabbak voltak

 

Elnevetgélnék ezen, ha nem az oktatás tennék tönkre közben.

Úgy sikerült beterjeszteni és rohammunkával tárgyaltatni a köznevelési törvényt, hogy a kormánypártok egymással sem értenek semmivel egyben. Nem csoda, hogy a szakmára nem érnek rá.

Ebből az is következik, hogy a Parlamentben a módosítóknál bármi történhet, amiből az következik, hogy teljesen kiszámíthatatlan a végeredmény. Ebből viszont csak rossz törvény lehet.

Némely értelmes gondolat a tandíjról

 "A felsőoktatás tekintetében komoly aggodalomra ad okot az érdemi diskurzus hiánya a tandíjról. A kérdésnek ugyanis már régen nem annak kellene lennie, hogy akarunk-e tandíjat fizetni, hanem annak, hogy milyen tandíjat fizessünk. Ideje, hogy az egyetemre mint szolgáltatásra tekintsünk. A diploma jobb elhelyezkedési lehetőséget, magasabb keresetet és jobb életminőséget biztosít „tulajdonosának”, méltányos lenne tehát, hogy a hallgató fizessen érte. Ezt diktálja a szolidaritás a „kint rekedt” vagy tovább tanulni nem kívánó adófizetőkkel szemben. A rendszerváltás óta a tandíj többször áldozatául esett a politikai gyávaságnak, holott a parlamenti képviselőinknek tudniuk kellene kimondani azokat a szavakat, mint hogy felelősség, öngondoskodás és méltányosság, nem pedig titkon próbálni bevezetni tandíjat, majd meghátrálni a diákság felháborodása előtt."

A felnőttképzés államosítása

 "A köznevelési és felsőoktatási törvény politikai és szakmai viharai mögött kellemes hátszélben hajóznak a szakképzéssel kapcsolatos kormányzati javaslatok. Ezek egyike lassan – különösebb feltűnés nélkül - révbe is ér.

Pedig nem jelentéktelen kérdésről van szó, hanem a 84 milliárd forintot érintő szakképzési hozzájárulásról. Az erről szóló törvényjavaslat lehetetlen helyzetbe hozhatja a magyar felnőttképzési rendszert, és tovább rontja a magyar munkaerő versenyképességét. Emellett az eddig a rendszerben lévő pénzeket már nem egy szakmai grémium, hanem a területért illetékes miniszter osztja majd el.

Az érintettek – bár előzetes konzultációban ezúttal sem volt lehetőségük részt venni – utólag számos módosítást próbáltak elérni – sikertelenül. Így az Országgyűlés minden bizonnyal a kormányzati szándékot megvalósítani hivatott javaslatot fogadja majd el. Ez pedig a többi, oktatáspolitikát érintő kormányzati törekvést tükrözi: csak a gyárban, lehetőleg fülig olajosan megszerzett tudást tekinti a munkaerőpiacon hasznosnak, miközben a források állami elosztását tartja egyedül hatékonynak."

Folytatás ténytár blogon

A Hoffmann-terv titkos részei - FN24

 73 milliárdos megtakarítással, 633 iskola bezárásával, több mint tízezer tanár elbocsátásával számol a köznevelési törvény titkos melléklete.

A leszállított tankötelezettségi kor miatt több mint 73 milliárdos megtakarítással, a felső tagozatok összevonásától 633 iskola bezárásával számol az oktatási államtitkárság. Az előbbi 5 ezer, az utóbbi közel 3 ezer tanár elbocsátását jelenti. A tanárok az egész napos iskolában „tanítják majd le” a megemelt óraszámaikat. Mindez a köznevelési törvény titkos mellékletében olvasható.

A Hoffmann-terv titkos részei - FN24

A pedagógusok és a köznevelési törvény: János Vitéz és a nemzet napszámosai

 

Kiderült, hogy mégis csak létezik az a hatástanulmányt, aminek létét az államtitkár múlt héten letagadta. Ennek alapján  Kormány vagy nem tudja, hogy mit csinál, vagy tudja, akkor viszont szándékosan teszi tönkre az oktatást.

Nem meglepő, hogy az oktatási államtitkár kultikus jelentőséget tulajdonít Petőfi elbeszélő költeményének: már többször bizonyította, hogy a valósághoz való ellentmondásos viszonya népmesei, és az oktatásirányítás számára sokkal inkább a szárnyaló fantázia, mint a hideg mérlegelés, és gondos tervezés világa.Az azonban talán újdonság, hogy ez alkalommal a parlamenti bizottsági ülésen feketén-fehéren bebizonyosodott, hogy korábban konkrétan letagadta a köznevelési törvényhez az Ecostat Kormányzati Hatásvizsgálati Központ által készített tanulmány létét.

 

Tovább

Jó rendőr - rossz rendőr

 

 

Meglehetősen furcsa fordulatot vett az oktatási törvények körüli kavarás. Most éppen úgy tűnik a miniszterelnök Navracsicstól várja, hogy megint ellapátolja az oktatási államtitkárság által odahordott halmot. Közben ráadásul a Fidesz frakció sem lelkes, és végén mégiscsak a Parlament szavaz majd. Szóval megint színpadra lép a "jó rendőr", hogy lecsillapítsa a kedélyeket. Azt persze nem tudjuk, akkor mi szükség van Hoffmannra.

Tovább

Mi lesz a gyerekkel?

A kormányoldal hozzáértő tagjaival, a józan ésszel, valamint a posta ördögével szemben vívott hosszadalmas szabadságharc után végre kész a Nagy Mű a nNemzeti kKöznevelésről (sőt itt-ott Nemzeti Közösségi Nevelésről) szóló törvény tervezete. Az újszülöttet jól fejlett politikai küldetéstudattal és igencsak zűrös szakmai tartalommal verték meg alkotói.

Tovább

Megint tandíj: lesz még rosszabb!

 

Hasonlít-e az új tandíjelképzelés a népszavazáson elvetetthez? A válasz az, hogy sajnos nem.

A tandíj az elmúlt két évtizedben volt már a felsőoktatási reform varázsszere és a kormányzati népnyúzás  jelképe, jobboldali vezetők generációi szocializálódtak hangulatos tiltakozó rendezvényeken.  Most sem kérdés, hogy sajátos politikai bája van a tandíjjal szemben népszavazást csodafegyverként bevető Fidesz-KDNP által javasolt új fizetési rendszernek. Hiszen az államtitkár egykoron azt mondta:"Amíg az országunk állapota ilyen, addig nincs mese, az ifjúságnak meg kell adni a továbbtanulás lehetőségét! Addig mindenképpen az államilag finanszírozott képzést kell favorizálni."

Tekintsünk el most azonban a politikai H faktorról és lássuk, mi a helyzet a szakmai megvalósítással?

Tovább

Mégis megszűnik a Corvinus?

 

Eddig is érzékeltük, hogy a kormány szerint a közgazdaság nem tudomány. Most aztán az is kiderült, hogy a közgazdasági egyetem se lehet tudományegyetem. Az út vége a beolvadás vagy a  privatizáció.

Miután először kiszivárogtatták, utána pedig cáfolták, hogy megszűnik a Corvinus, most  a következőt nyilatkozta Dux helyettes államtitkár:

"A Budapesti Corvinus Egyetem jövőjével kapcsolatban azt mondta: az elfogadott koncepciónak nem célja közvetlenül az intézmények összevonása, megszüntetése. Az átalakulásba beleférhet - akár a Corvinus, akár más intézmény esetében - az integráció is, ahogy ez már 2000-ben is lezajlott - jelezte."

Tovább

Búcsú a modern felsőoktatás esélyétől

 

Kevesebb hallgató, átláthatatlan szelekció, kézből etetés - támogatás a  "nemzeti középosztálynak", a többieknek munkanélküliség vagy emigráció. Ilyen brutális osztálypolitikát az ötvenes évek óta nem látott a felsőoktatás.

Az elmúlt napokban sok figyelmet szenteltünk a közoktatási törvénnyel kapcsolatos szappanoperának (nem teljes gyűjtemény). Ugyanakkor szintén a kormány elé kerül vasárnap (mit szól a KDNP?)  a felsőoktatási törvény is. Erről még kevesebb tudni, de ami kiderült,  abban van néhány durva ötlet. Nem véletlen, hogy az előkészítő államtitkári értekezleten "kormány elé terjesztésre nem alkalmas"minősítést kapott.

Ilyen lesz a törvény?

Tovább

Mi lesz új közoktatási (nemzeti nevelési izé) törvényben ?

 

Miután szeretett kormányunk ég mindig nem óhajtja a közvéleménnyel, valamint Pokorni Zoltánnal megosztani a közoktatási törvény tervezetét (sőt esetleg még nincs is kész, de ez se biztos), be kell érnünk egy hosszú államtitkári interjúval, ami ugyan a szokásos "nem igaz, de technikát" alkalmazza, mégis sok minden kiderül belőle.

Az interjú szövege: Hoffmann összes

Az érdemi elemzéssel most már érdemes megvárni a valódi koncepciót, pláne, mert   a pénzügyi alapok még mindig elég hiányosak, de bemelegítésnek néhány téma, amiről már volt szó, és úgy tűnik, belekerül a törvényjavaslatba:

 

Tovább

Hoffmann jobbikos?

A Népiskola szélsőjobbos referencia lett.

Egyik korábbi bejegyzés (Bevezetés a Hoffmann-korszakba) megihlette a Nemzeti oktatási közösség szakértőjét is. Miért bukott meg Hoffmann Rózsa államtitkársága (csak erős idegzetű nyelvvédőknek).

A legtanulságosabb a végkövetkezetés, amelyet a blogger  nem mert volna leírni:

"Hoffmann Rózsa programja azért a legjobb, mert a Jobbik oktatási programját nyúlta le,..."

Értelemzavaró hibák

Egy ország szenved megértési zavarokkal.  Valahogy sosem sikerül pontosan felfognunk, hogy mit is akarnak mondani a NEFMI vezetői.

Kezdődött a pedagógus bérekkel. Először úgy tűnt, hogy béremelést ígértek, először nagy arányút, aztán kicsit, először azonnal, aztán idén, aztán 2013-ra. Végül kiderült, hogy aki így hallotta, az bohóc, vagy ostoba. (Nesze semmi, fogd meg jól).

Aztán megy úgy értettük (tévesen!), hogy 17 éves lesz a tankötelezettség korhatára, aztán, hogy 15, aztán meg, hogy a minisztérium hangulata miatt lett végül 16. (16 év lesz a tankötelezettség korhatára?)

Tovább

Oktatás helyett

Vidáman indul az új tanév: a kiadók egy része bojkottot hirdetett. Most kell határozottnak lenni az érintett cégekkel és önkormányzatokkal és nem az alsósokkal kell keménykedni. Az oktatási államtitkárnak viszont ehelyett az mondanivalója, hogy mostantól kezdve nemzeti köznevelési rendszer lesz oktatás helyett, valamint, hogy ő szeretné megmondani mindenütt, hogy ki legyen az igazgató.

Pedig most lenne valódi tennivaló is. Az ugyanis nem lehet, hogy a pénzügyi elszámolás vitái miatt az ingyenességre rászoruló, tehát nem túl jómódú diákok ne jussanak hozzá a tankönyvekhez. Világosság kell tenni, hogy aki idejére nem szállít az iskolákba, annak a könyve nem tankönyv. A pénzt tessék másmilyen módon behajtani, nem a diákok rovására, és ha nem tetszik, akkor el lehet menni más iparágba.  Másrészt meg Állami Számvevőszék + Budai Gyula irány az önkormányzatok: "Hova tetszett rakni a tavalyi tankönyvtámogatást?" Mert, az kötött normatíva, tehát nem lehet csak olyan egyszerűen másra fordítani. Ja, hogy az önkormányzatokban fideszes párttársak vannak? A kiadók elzavarása meg sérthet egynémely anyagi érdeket? Itt kezdődik a kormányzás. Nem új monopóliumot kell építeni, hanem a mai szabályokat betartatni keményen. (Egy tankönyv mindenek felett).

Tovább

Nem kell az uniós támogatás?

Úgy tűnik, mintha a közoktatás államosításának  tervezői elfeledkeztek volna egy 200 milliárd forint körüli apróságról. A tervezett intézkedés ugyanis veszélyezteti a közoktatás fejlesztésére szánt forrásokat, illetve a már elköltött pénz visszafizetésével járhat. (Állam bácsi mindent jobban tud)

Nem arról van szó, hogy a nagy és rettenetes Brüsszel kétségbe vonná a Nemzet kétharmados akaratát, és meg akarná szabni, hogy milyen oktatási rendszert kell fenntartani kis hazánkban. Elég jól viseli a nagyon különböző francia, angol és osztrák rendszert is, igaz, az utóbbi időben több tagállam (például a környéken Szlovákia és Románia) is az önkormányzati fenntartás fokozatos kiépítésére törekszik. Szóval nem fognak luxemburgi tengerészgyalogosok partra szállni azért, hogy kikényszerítsék Gávavencsellő iskolafenntartási jogát.

Tovább

Rövid bevezetés a Hoffmann-korszakba

 

Az oktatási kormányzat szentül hiszi, hogy birtokában van az egyedüli igazságnak, ezért aztán nem igen érdekli sem a  valóság, sem azok, akik szembesíteni akarják vele. A problémák megoldását inkább a múltban keresi: kevesebb autonómia, kevesebb középiskolás és egyetemista.

Több, mint egy éve kezdődött  az oktatási kormányzásnak nevezett izgalmas gondolatkísérlet, ideje hát levonni néhány tanulságot. Ez alkalommal a felsőoktatási törvény legújabb, (ha jól számolom negyedik), utolsó és tuti tervezete szolgáltatott alkalmat arra, hogy többen is elgondolkozzanak azon, hogy mi is folyik itt. A tanulságokat immár érettségi tétel tömörségével is összefoglalhatjuk (de nem románul, {vagy moldovai nyelven}).

Milyen is hát a Nemzeti Együttműködés Kormányának oktatáspolitikája?

 

Tovább

Állam bácsi mindent jobban tud

Végre megszületett a döntés: államosítja a kormány a közoktatást.

"Tállai András tájékoztatása szerint míg az óvodai ellátás önkormányzati feladat marad, addig az alapfokú oktatást az állam fogja megszervezni, ellátni a jövőben. A sajtótájékoztatón Kovács Zoltán kormányzati kommunikációs államtitkár ugyanakkor megjegyezte, hogy például bizonyos extraszolgáltatások - több tornaterem vagy uszoda - területén az önkormányzatok mozgásteret kaphatnak majd." 

Elveszik az önkormányzatoktól az általános iskolákat - Portfolio.hu

A kormányzati munka precizitását dicséri, hogy a középiskolák kimaradtak a felsorolásból, de vélhetően ők is az jóságos állam bácsihoz kerülnek. Az azért érdekes lesz, hogy amikor a "extra" tornaterem az önkormányzaté lesz, az iskola meg az államé. Arról nem is beszélve, hogy az amúgy is nehéz óvoda-iskola átmenetet se fogja könnyíteni a kettős fenntartás.

Tovább

A szakképzés fejlesztése: központosítás és spórolás

Kiderült, hogy mire megy ki a játék a szakképzésben: a "duális modell", "német minta", meg "munkaerőpiaci megfelelés" csak arra volt jó, hogy innen is pénzt lehessen kivenni. A kormány meg eldönti, hogy ki, hol szeretne tanulni.

A héten a Nemzeti Együttműködés szokásos eszközéből, a Magyar Nemzetnek való kiszivárogtatásból értesülhettek az érintettek a nagyszabású kormányzati tervekről:

"Csaknem húsz százalékos megtakarítást eredményezne a szakképzési intézményi rendszer átalakításának terve - írta a Magyar Nemzet... A dokumentum szerint a több mint hétszáz szakképző iskolát alig félszáz központi intézménybe, térségi integrált szakképző központba olvasztják be, így könnyen kiszűrhetővé válnak a párhuzamos képzések, megszüntethetők a felesleges, drága tanműhelyek, és bezárhatók a jórészt üres iskolák."

 

Tovább

Szirének és egyházi iskolák

 "A megugrás azt jelzi, hogy alapvető változás történik az iskolarendszerben. Ugyanakkor kár bedőlni azoknak a szirénhangoknak, amelyek azt susogják, hogy a kormány „átjátszotta" a közoktatást az egyházaknak. Az állami intézményrendszer nincs végveszélyben, de valóban repedezik - és helyenként olyan egyházi túlsúly alakulhat ki, amilyenre legfeljebb 1948 előtt volt példa."

Ex cathedra/Heti válasz

Tekintsünk el attól, hogy riadó szirénának nincs szirénhangja. A cikkből kiderül, hogy a Heti Válasznak is feltünt, hogy nem a hitbuzgalom, hanem pénz irányítja a nagy iskolai vallási ébredést.

Címkék: egyházi

Egy tankönyv mindenek felett

 

A könyvekkel kapcsolatos tervezett változások jelentősen növelik a kormány beavatkozási lehetőségét és felszámolják a tankönyvpiacot. Az állami központosítás nem feltétlenül használ a minőségnek és a szakmai fejlődésnek vagy az esélyegyenlőségnek, viszont monopóliumok kialakulásához és jelentős adminisztrációhoz vezet.

Tovább

Nem minden egyházi iskola fontos?

Az oktatás irányítói sokat beszélnek arról, hogy milyen fontos társadalmi szerepet szánnak az egyházi iskoláknak. Az új egyházügyi törvény viszont olyan vallásos intézményeket tesz lehetetlenné, amelyre valóban nagy szükség van. A nyers politikai akarat felülírja a hátrányos helyzetű és roma gyerekek érdekeit.

Hétfőn kiderült, hogy a parlament jogalkotási kreativitása korlátlan. Az egy éves munkával előkészített egyházügyi törvényt ugyanis számos ponton újjáírták, részben úgy, hogy még a módosítást is módosították az utolsó pillanatban újra. Az eredetileg beterjesztett javaslat háromféle kategóriája többségében tartalmazta az érdemi közfeladatot ellátó egyházakat, egy meglehetősen bonyolult szempontrendszer alapján. Az elfogadott változat viszont egyszerű, mint a kettes lego: 14 egyház egyház, a többiek meg mehetnek a parlamenthez könyörögni azért, hogy ne vallási egyesületként működjenek. Önmagában is abszurd, hogy az Országgyűlés fogja meghatározni, hogy mi egyház és mi nem, de a dolog oktatási következményei gyakorlatilag is aggasztóak.

Tovább

Pénz és politika az egyetembezárások mögött?

Ez már az oktatáspolitika vége. A legújabb felsőoktatási terveket kizárólag a pénzügyi megszorítás és a politikai preferenciák határozzák meg.

Korábban többször és hosszasan értekeztünk arról, hogy a kormány által kitalált felsőoktatási törvény kínkeserves vitája hogyan halad. Már akkor is sejthető volt, hogy abból a folyamatból nem igen születik értelmes eredmény, tekintettel arra, hogy hiányzik a világos koncepció.

Tovább

A felmérés igazolja az óraszám emelést?

 

Lassan kialakul a kétsebességes közoktatás: lesznek bürokratikusan irányított,  túlterhelt pedagógusokat hajszoló, rossz állami iskolák, és az egyházak "minden alól kivétel" elit intézményei. A kamufelmérésre hivatkozva az államtitkárság folytatja a centralizáció és óraszámemelés politikáját, közben pedig tovább könnyítik az iskolák egyházaknak való elpasszolását.

Nem kellett hozzá nagy fantázia, hogy megjósoljuk: az igazgatóknak küldött kérdőív igazolni fogja a kormány óraemelési szándékát (32 kötelező óra). Ezt nem csak az garantálta, hogy a kérdőív rövid határidővel a jobban kézzel tartható igazgatókhoz érkezett, de az is, hogy természetesen csak az államtitkárság közismerten erős szavahihetőségére támaszkodhatunk, hiszen a beérkezett kérdőívek ellenőrzésére szokás szerint nincs mód (Hoffmann kijátszotta az igazgatókat a tanárok ellen). 

Tovább
süti beállítások módosítása