A jövőben mindenképpen hétfőn kezdődik a tanév

Az idei tanévben még szeptember 1-jén, szerdán csengetnek be annak az 1,6 millió tanulónak, aki nappali rendszerű iskolai oktatásban, továbbá óvodában kezdi meg a 2010/2011-es tanévet. A következő tanévtől kezdődően viszont az életszerűbb oktatás jegyében mindig hétfőre esik majd az iskolakezdés - mondta el Gloviczki Zoltán közoktatásért felelős helyettes államtitkár augusztus 19-én, Budapesten.

http://www.edupress.hu/hirek/index.php?pid=egycikk&HirID=22895

Kormányok mennek jönnek, de a tanévnyító sajtótájékoztató marad.

A döntő eltérés az, hogy 2002-ben az akkori oktatásirányítók azt jelentették be hasonló lelkesedéssel, hogy onnantól kezdve mindig szeptember 1-el kezdődik a tanév, a kiszámíthatóság jegyében.

Az amerikai hetilap internetes oldalán elérhető rangsor szerint Magyarország 24. helyen végzett az oktatás kategóriájában, 42. helyen az egészségügy terén, 33. lett az életminőség vonatkozásában (jövedelmi egyenlőtlenségek, szegénység, fogyasztás, gyilkosságok száma, környezetszennyezés, munkanélküliség), 49. a gazdasági fejlődést tekintve, végül 32. a politikai környezet (részvétel, stabilitás) szempontjai szerint rangsorolva.

Napi Gazdaság

Módosították az óvodai nevelés alapprogramját - a kisfiút fiúnak, a kislányt lánynak nevelik

„Megszűnik a papás-mamás.” Sokan így kommentálták az óvodai alapprogram egyik kitételét, amely a nemi sztereotípiák csökkentésére utalt. A nemi sztereotípia pedig nem azonos a nemi szereppel. Viszont Hoffmann Rózsa végrehajtja az „állampolgári akaratot”: megváltoztatták a mondatot.

Népszabadság - Újra lesz 'papás-mamás' az óvodákban

Újabb népszerű győzelem a józan ész felett

Radó Péter

A politika és a közpolitika (vagy ahogy még nevezni szokták: a szakmapolitika) igen csak relatíve, de önálló alrendszerek. A kettő között van egy nehezen körülírható gyepü, amire közpolitikai elemzők ritkán merészkednek, udvariasan átadják a terepet a politikai elemzőknek. Van azonban néhány olyan dolog, ami a „politikai felülnézet” perspektívájából nem látszik jól, ezek némelyikére szeretném felhívni a figyelmet. Az új kormány regnálásából eltelt rövid időszak már elég ahhoz, hogy elmondhassuk: folytatódott és új elemekkel gazdagodott az oktatáspolitika – már a második Gyurcsány kormány alatt elkezdődött – politikai megszállása és a közpolitika alkotás relatív autonómiájának felszámolása. Ennek némely hatásai elég jól megjósolhatóak.

Politika és oktatáspolitika átrendeződő kapcsolatáról | OktpolCafé

Eddig mindössze kétmillió forintnyi állami bírságot szabtak ki a szegregáció miatt

Az integráció nem csak emberi jogi kérdés. Aki szegregált, rossz színvonalú, lepusztult, szegény iskolába jár, nem szerez piacképes szakmát, és ugyanannál az önkormányzatnál fog segélyért sorban állni, amely most elkülönítve oktatja őt. A közigazgatás azonban nem tud mit kezdeni az egyenlő bánásmód törvénnyel: az iskolai szegregációt az állam nem ellenőrzi.

Népszabadság - Perek sorát indíthatnák az iskolai elkülönítés miatt

Szakember helyére transzmisszós szíj.

Az MTI úgy tudja, hogy a hivatal elnöke még a felsőoktatási felvételi ponthatárok múlt heti meghúzása előtt egyeztetett a jövőjéről az oktatási államtitkárral. Bakonyi László a hivataltól is távozik. Az MTI információi szerint az utódjáról még nincs döntés, de felvetődött Kerpen Gábornak, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete elnökének neve. Kerpen Gábor azt mondta, az értesülést sem megerősíteni, sem cáfolni nem tudja. Hozzátette: az oktatási államtitkár feladata, hogy a háttérintézményekkel kapcsolatos változásokat bejelentse.

Itthon: Távozik az Oktatási Hivatal elnöke - HVG.hu

A történelmi összehasonlítás nagyon hatásos, főleg, ha százalékok is vannak benne. Persze, az se árt, ha számok helyesek.

Az NEM oktatásért felelős államtitkára úgy vélte, hogy ha már hasonlítás, legyen kövér: mi is lehetne a kitűzendő cél, mint a klebelsbergi magasság. Ahogy akkor a GDP 15 %-át költötték az oktatásra, most is kéne legalább a GDP 8%-a.

Szerző nem minden szempontból híve Klebelsbergnek, de az nem kétséges, hogy az ő idejében az oktatás és kultúra valóban nemzeti ügy volt (nem úgy, mint a Nemzeti Ügyek Kormányánál). Nem csak a szavakban, hanem pénzben is.

Az akkori ráfordítás azonban messze nem volt a nemzeti össztermék ilyen jelentős része. Az akkori költségvetésnek volt egyes források szerint 9-10, mások szerint 15 százaléka. A költségvetés a GDP-nek akkor 20%-a se volt. Ez attól még igencsak tiszteletre méltó halom pénz volt akkor, hiszen átlagosan sokkal rövidebb ideig, és sokkal olcsóbban tanultak az emberek.

Ezek szerint tehát a költségvetési kiadásokkal kell összevetni a mai számokat, és nem a GDP-vel. Ebben az összehasonlításban  pedig már messze meg is haladtuk a 8 %-os célt, a 2010-es adat pl. 12,5 %, de volt már 13,9%-is. Ebből a pénzből nem minden az oktatási tárca fejezetében van, hiszen az önkormányzati támogatások jó része is oktatásra megy.

A számokkal is kifejezhető igazság szerelmeseinek.

Alul beállítható a magyar felirat.

Köszönet az Oktpolcafe.hu-nak.

Ami a testnevelés ügyében zajlik, a szokásos politikai kavarás valódi megoldás helyett.

Az Országgyűlés végül meggondolta magát, és mégsem írta elő törvényben a napi kötelező testnevelés órát, pedig ez régi követelése a mindenkori sportlobbinak.

Úgy tűnik, végül akadt valaki az oktatási bizottságban, aki felhívta a figyelmet arra, hogy törvényben nem lehet testnevelés órát tartani. Szóval sportcsarnokok, tornatermek, meg mindenféle ilyen kell. Arról nem is beszélve, hogy a többlet testnevelés órához többlet tanár és óraszám is kell. Ami azt jelenti, hogy ha nincs többletpénz (márpedig úgy tűnik nincs), akkor az országgyűlés rendel, az önkormányzatok pedig fizetnek.

Az igazán bájos  az indoklás: "a szakmapolitikai egyeztetések hiánya". Az elmúlt napok törvénykezési ámokfutása után elég vicces. A buktatás bevezésénél vagy az iskolák egyházai kézbe adásánál ez azért nem volt olyan fontos.

De a fő baj az, hogy az igazán lényeges dologról nincs szó. Az igazi kérdés az, hogy mi történik az alatt az idő alatt, amit a gyerek az iskolában és körülötte testneveléssel tölt.

Ma ugyanis az a fő gond, hogy a tornaóra (tisztelet a nem is olyan kevés kívételnek) épp arra nem alkalmas, hogy megszerettesse a mozgást.

• Ali Ádám

Hamis az a régóta élő felfogás, hogy a most érettségiző generáció kevesebb tudással rendelkezik, mint az előzők. Lukács Péter oktatáskutató szerint bár a felsőoktatás színvonalán lenne mit javítani, az érettségi és a felvételi rendszerének tervbe vett változtatásai nem a megfelelő módszerek erre. A felsőoktatási kutatóintézet volt főmunkatársa a diplomások túlképzése miatt aggódókat is nyugalomra inti.

Index - Belföld - Hülyébbek az érettségizők, mint apáik voltak?

"A kirándulások ezt nemcsak élményszerűvé tehetik, de komoly tanulságokkal is járhatnak. Például a gyerekek konkrét közvetlen élményként megtapasztalhatják, hogy Nyitrán vagy Gyulafehérváron alig beszél valaki magyarul, s talán nehezebben hiszik majd el a „15 millió magyar” humbugját. (Na persze tudjuk, hogy nem ez a cél, de a gyerekek okosabbak, mint a politikusok.) Úgyhogy mindenképpen hasznos dolog ez, legalábbis egy föltétellel. Ha ugyanis az ilyen típusú iskolai kirándulásokra fordítható pénz nem fog elmenni az utolsó forintig a határontúli célpontokra, s a dolog nem vezet oda, hogy a tanulók esetleg eljutnak Trencsénre és Segesvárra, remek dolgokat megnézni, de Jákra vagy Nyírbátorba már nem, pedig ott olyan műemlékek vannak, amelyek Német- vagy Franciaországban is számontartottak lennének, ha mondjuk nem is az első száz között."

Nemzeti programok az iskolában

Pokorni-Révész-Kövér: ebből már csak fura dolog jöhet ki.Mi az amiben a "liberális", a "főnök kedvence" és a "morcos" fideszes egyetért? Mi más, mint a magyar gyermekek helyes nagymagyar nevelése. Osztálykirándulás, Trianon nap és persze egy jó kis intézény, a Terror Pláza mintjára.

Önmagában osztálykirándulni jó. Határon túlra meg pláne jó, az ember külföldön van, és mégis otthon. Az igencsak javára válik a diákoknak, ha a valóságos helyzettel találkoznak, és nem a számítógép mögül hivatásos hazafiaktól tájékozódnak. Szerző maga is igen sokat tanult a párkányi testvériskolában tanító kollégáktól.

Persze amikor sok iskolában és sok gyereknek egynapos kirándulásra se igen telik, nem biztos, hogy ez a legfontosabb, pláne, ha tényleg milliárdos a költség, mint Pokorni állítja. Amúgy ilyen támogatás eddig is volt, az Apáczai közalapítványnál, persze sokkal kisebb összegekkel.

Pedagógusok Szakszervezete szerint először tisztázni kell, mikor felelős a szülő az igazolatlan hiányzásokért

Szeptembertől nem kapja meg az iskoláztatási támogatást az a család, ahol a gyerek ötven óránál többet hiányzik igazolatlanul az iskolából - így döntött tegnap az Országygűlés. A kormány a törvénymódosítással azt akarja elérni, hogy minden gyerek rendesen járjon iskolába. Egyre több ugyanis az olyan fiatal, aki végzettség hiányában nem kap munkát. "

Hirado.hu - Ötven órányi iskolai hiányzás fölött nem jár a családi pótlék

A Parlament a maga végtelen bölcsessében, és kétharmados nemzeti egységében elfogadta a családi pótlék iskoláztatáshoz kötéséről szóló javaslatot.

Régi gyermekkori játékunkat újítjuk fel: mi a két hasonló tudósítás között a különbség?

Múlt héten találkozott az oktatási államtitkár az érintett szakszervezetek képviselőivel. A találkozóról az MTI alapján beszámolt a Pedagógusok Szakszervezete honlapja is.

A kevéssé információgazdag tájékoztatást kiegészítendő tudakozódtam a minisztérium honlapján is.  Még is, miről beszéltek és miben maradtak? Meg is találtam a beszámolót.

Mint látható, igencsak emlékeztet a másikra.

A feladat: találjátok meg a különbségeket! Megfejtéséket kommentben várom :)

A középosztálynak és a leszakadóknak is kedveznünk kell

Hoffmann Rózsa a pedagógus-bértábláról, az iskolai agresszióról, az összevont osztályokról

A Hetek szerint "iskolaprivatizációt" készítenek elő a kereszténydemokraták

"Megkönnyítik az iskolák egyházi kézbe adását, valamint szigorúbban büntetik a tanárbántalmazást a héten elfogadott, közoktatást érintő jogszabályok. Pedagógusberkekben sokan a közoktatás rekatolizációjától, a világnézetileg semleges oktatás eltörlésétől, a tanárok elbocsátásától tartanak az elfogadott és a kilátásba helyezett törvények alapján."

„Iskolaprivatizációt” készítenek elõ a kereszténydemokraták | Hetek Archívum

Kissé szürreális eseményre került sor tegnap: lényegében újra átadták a kutatóegyetemi címeket. A nemes eseményre ugyan már egyszer korábban is sor került, de egymás ünnepléséből sosem elég. Szerencsére volt állandó elem is, az akadémia elnöke mindkét szereposztásban színpadra lépett.

A címet ugyan az előző kormány találta ki, az bonyolította le a pályázatot és biztosította a címmel járó uniós fejelesztési forrást, de annak csak örülhetünk, ha az új kormány is támogatja a kezdeményezést.

„Iskolaprivatizációt” készítenek elõ a kereszténydemokraták | Hetek Archívum

Romlott-e a közoktatás teljesítménye? Számokban.

"A munka becsülete megkopott, a tisztesség helyébe az ügyeskedés lépett, az igazmondást a gátlástalan hazudozás váltotta fel."

Ez az a kiindulópont, amelyből az oktatásért felelős államtitkár (a kormány egyik legtöbbet nyilatkozó tagja) kiindul. A világ szörnyű és egyre rosszabb hely. Azért ilyen, mert vannak akik ilyenné akarják tenni.

Ha így van, akkor kész a recept: meg kell rendszabályozni mindenkit, aki nem felel meg az elvárásoknak. Mert elvárások vannak, és természetesen az éppen aktuális hatalom mondja meg, hogy mik ezek. Követelmény, számonkérés, büntetés: ezen alapul az iskola. A buktatás nem szükséges (vagy éppen szükségtelen) rossz, hanem maga a megtestesült iskolai hatalom.

Aki nem felel meg az elvárásnak, az aztán mehet a "kislétszámű felzárkoztató osztályba". A Kádár korszakban ezeket jóval őszintébben C osztálynak nevezték. A szegregáció, aminek állítólagos növekedése a kormányprogram vitájában még az előző kormány tehetetlenségének volt következménye, maga lett a megoldás.

"A szakszervezetek országszerte felismerték, hogy jobban járnak, ha részt vesznek a reformokban, mintha mások reformjait erőltetik rájuk."

Így kezdődik az a  cikk amiben a NY Times arról számol be, hogy új kollektív szerződést kötött Washingtonban (a főváros) a városi oktatási hatóság és pedagógus szakszervezet.

Kiderült megint, hogy a kulcs a pedagógus, de az is, hogy sok látszólag evidensnek tűnő megoldás – például a kisebb vagy a homogén osztályok létrehozása - inkább kárt okoz, mint használ.

Aki azonban rövid távú üzleti, intézményi, hatósági, politikai szempontjainak ad elsőbbséget, a perifériára szorul. Diákjaival együtt.

Eddig egyetlen új kormány sem tudott ellenállni a kísértésnek, hogy radikális újításokat bevezetve megpróbálja beírni magát a magyar iskolatörténetbe.