Mondta Hoffmann Rózsa 2009-ben.
És mi történt idén?
"Némileg könnyebb volt az idei középszintű magyar nyelv és irodalom érettségi vizsga az előző évekhez képest, ami nem biztos, hogy szerencsés - mondta Arató László, a Magyartanárok Egyesületének (ME) elnöke hétfőn az MTI-nek."
Akkor tovább romlott a színvonal? Ezt nem tudjuk, de biztosan nem az érettségitől. Inkább arra tippelhetünk, hogy aki furcsákat beszél, azt előbb utóbb rajtakapják.
Mivel úgy tűnik, hogy az oktatásról folyó nemzeti konzultáció eljutott a direkt cenzúra szintjére (Lekapcsolták a tüntetést szervező iskola honlapját) itt is közzé teszem, hogy május 2-án 16.00 órától a Lövölde térről "Mosolymenetben" vonulnak a hetedik kerületi önkormányzathoz a Janikovszky iskola barátai.
A történet a szokásos iskolabezárási történeteknél is szomorúbb : sem csökkenő gyereklétszám, sem minőségi problémák nem igazolják a döntést, beszélnek viszont politikai motivációkról és pénzügyi érdekekről bőven (csak a harmadik p hiányzik a sztoriból). Részletek itt: Bosszút sejtenek a VII. kerületi iskolabezárás mögött.
Az iskolabezárási hullám hátteréről itt: Fecseg a felszín, forr a mély. Újra él más helyen az iskola honlapja is. T. olvasó kérésére kiegészítés: esemény a facebookon.
Most kiderül, hogy a pedagógusokkal valóban mindent meg lehet-e csinálni. A béremelési ígéretekés a mesebeli életpályamodell mára brutális óraszámemeléssé változott. Ez tovább rontja a tanári munka minőségét és a pálya vonzerejét. Csak annak éri meg pedagógusnak maradni, aki kötelezőn túl semmit se tesz hozzá. Mindezt pedig egy egy napos határidővel megválaszolandó "kérdőív" próbálja igazolni.
Néhány napja még arra csodálkozhattunk rá, hogy a pénzügyesek 28 kötelező órát akarnak ráerőltetni a pedagógusokra, mára az oktatási kormányzat már 32 óráról beszél - némi trükközéssel színesítve. Hiába, meg kell erősíteni az ingó államtitkári pozíciót. Ugyanis kérdőívvel keresték meg az iskolákat, amely szerint:
Egy kormány kiindulhat abból, hogy nekünk nem diktálnak Brüsszelből, de akkor férfiasan ki kell mondani: Magyarországon nem az oktatás fejlesztésének folytatása, hanem a leépítése a fő gazdasági és társadalmi hajtóerő. Az viszont cinkes, ha az európai fórumokon lelkesedünk,utána meg itthon pont az ellenkezőjét csináljuk.
A blog olvasói már hozzászokhattak, hogy időnként adatokat húzok elő a mellényzsebemből, hiába a TTK-s vér nem válik vízzé. A mostaniak különösen érdekesek: az Európai Bizottság által közzétett "oktatási célkitűzések" arra is módot adnak, hogy felmérjük, jó irányba haladt-e a magyar oktatás az elmúlt években. A jelentés sajtóközleménye.
Egyszerűen lenyűgöző, ahogy Hoffmann a józan ész és a gyerekbarát szakmai megközelítések után az összes politikai partnerével is folyamatos konfliktusba kerül.
A Pokornival való legendás együtt nem működéséről mártöbbször írtam, mint ahogy az is közismert, hogy a szakszervezetekkel sem áll szóba (de legalább lassan összehozza az évtizedes harcban álló szakikat). Az azonban mindenképpen új minőséget jelent, hogy immár sikerült drámai vitába keverednie a nemzetgazdasági tárcával, majd Orbán ismét visszatapsolta a már eddig is roppant hányattatott sorsú felsőoktatási törvénykoncepciót.
A nyelvi vitában megfáradtaknak valami, ami miatt érdemes megtanulni angolul :). Ken Robinson az oktatás paradigmaváltásáról, zseniális animációval.
Szép új világ kezdődik a közoktatásban, örvendezik a kormánypárti napilap. Persze csak azoknak, akiket nem zár ki belőle az oktatási kormányzat. Mert sokan lesznek, akiknek nincs helye ebben a világban. Vegyük csak sorra:
"A diákok idegennyelv-tudásának javítása érdekében 2016-tól az egyetemi jelentkezés feltétele lesz egy C típusú nyelvvizsga – jelezte az államtitkár, hozzátéve: jelenleg a hallgatók negyven százaléka azért nem szerzi meg diplomáját, mert nem tanult meg egy idegen nyelvet sem."
Nem ártana elolvasni az OECD jelentésének Magyarországgal kapcsolatos megállapításait mielőtt a kormány úgy érezné, hogy a tekintélyes nemzetközi szervezetnek is mi mutatjuk a jó példát. Például az OECD a szelektív iskolaválasztás későbbre helyezését javasolja, ami nem nagyon fér össze a tankötelezettség csökkentésével és az előrehozott, rövid szakképzéssel
Magyarország követi azt a gazdaságpolitikát, amelyet a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) "Út a növekedéshez" című kiadványában megfogalmaz, azaz strukturális reformokkal csökkenti az adósságállományt - mondta Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter a kiadvány csütörtöki bemutatásán. "Ez a Széll Kálmán Terv lényege" - tette hozzá.
"Előtérbe kell helyezni az erkölcsöt és az etikát az oktatásban." Szép mondat. Valójában itt azt jelenti, hogy innen kezdve a kormány határozza meg, hogy ki az erkölcsös. Aki nem felel meg a mércének repül, akkor is, ha valójában ő az áldozat.
Vélhetően sokan bólogattak egyetértően, amikor arról beszélt az oktatási államtitkár, hogy növelni kell az erkölcs szerepét az oktatásban. Valóban fontos, hogy az oktatásban legyen szerepe az erkölcsnek, nem véletlenül választottam ki a blog mottóját. Csak éppen nem mindegy, hogy mit értünk ezen. Az épp hatalmon lévők által helyesnek vélt elvek kényszerű terjesztése, és sorból kilógók büntetése nem éppen etikus nevelési eszköz.
Megmenti a magyar oktatást az állami iskolától a Fidesz önkormányzati lobbija. Kár, hogy ez a vonzalom otthon nem ilyen nagy, az önkormányzatok sorban zárják be, vagy adják át az egyházaknak iskoláikat.
Sokan olvastuk érdeklődve, hogy a Fidesz esetleg mégis eláll az iskolaállamosítási tervektől. Ez mindenképpen jó hír, mert az iskolák állami kézbe vétele komoly szakmai előkészítést igényel, többek között rendkívüli költségvetési terhekkel járhat, ugyanakkor szakmai kockázata sem kicsi (többet itt: Politikai populizmus e az állami iskola, Elvonás, leépítés, hátraarc).
Mielőtt szívünk hálával telne meg a Fidesz önkormányzati moguljai iránt, akik megmentik az iskolákat (persze szigorúan a színfalak mögött) érdemes megnézni, hogy mit is csinálnak az önkormányzatok az iskoláikkal a valóságban.
Jó alapképzés és rugalmas továbbhaladás: ez a feltétele, hogy a duális szakképzés ne zsákutca, hanem a gazdasági fejlődés és társadalmi mobilitás eszköze legyen.
Többször írtam már itt aggódva a kormány szakképzést érintő terveiről (részletesen itt: Német módi: mi az a duális szakképzés). Köllő János bejegyzésében az egyik legsikeresebb duális szakképzési rendszert hasonlítja össze magyar tapasztalatokkal.
"A tanoncrenszerű szakképzésből kikerülő dánok átlagosan 13 iskolai osztályt jártak ki sikeresen. Mert igaz ugyan, hogy a szakképzés hároméves, az általános iskola azonban kilencosztályos, amit egy előkészítő év és egy önként választható tizedik évfolyam egészít ki. Ráadásul a dán szakiskolai végzettek nem kerülnek behozhatatlan hátrányba a középiskolásokkal szemben (a gimnázium is hároméves), közülük jó páran elvégeztek egy-két évet valamilyen felsőoktatási intézményben is.
"A jelenlegi hosszú tankötelezettség mellett is csak átlagos az iskoláztatás valódi időtartama, miközben a munkaerő-piac a szokásosnál is jobban jutalmazza a magasabban képzetteket.
A 15 éves korban az iskolarendszerből kikerülők esélytelen iskolaelhagyókká válnak, akikkel innentől a szociális rendszer és az igazságszolgáltatás foglalkozik majd."
"Az adatokból az is kiderül, hogy a tankötelezettség meghosszabbítása eredményes volt: az elmúlt 10 évben 20%-al nőtt a 18 éves korig iskolába járok aránya, és több mint 2 évvel a várható iskoláztatás időtartama. Ez alapján azt mondhatjuk, hogy a hazai viszonyok között szükséges eszköze volt az iskoláztatás kiterjesztésének."
A tenytar.hu elemzése a 15 éves tankötelezettségről. Tegyük hozzá, a 16 évre csökkentés sem old meg semmit, mert ezek a gyerekek ugyanúgy lezárt középiskolai végzettség és szakképzettség nélkül kerülnek az utcára.
Az elemzés részletei itt: Gyereknek utcán a helye?
Van annak valami bája, hogy a kormány azokkal óhajt az alkotmányról egyeztetni, akik helyett egyébként a "családbarát" tervek szerint szüleik szavazhatnak majd. Úgy tűnik az (amúgy szakmailag kiváló) Szent István Zeneiskola mindenképpen be akarja írni magát a nemzeti együttműködés rendszerébe. Ez alkalommal az Alkotmány megvitatására találtak alkalmat, a legendásan univerzális Papcsák polgármester-képviselő és Rétvári államtitkár tájékoztatta a jelenlévő mérsékelten lelkes fiatalokat a Nemzet felemelkedéséről és a szocik ármányairól.
Radó Péter igen szakszerűen ám szórakoztatóan foglalja össze, hogy mit kell tennie egy oktatásirányítónak - egy ideális világban. Ott, ahol például a sikert az oktatás jó működésén és nem a pártpolitikán mérik.
"Ekkora rendszert nem tudunk menedzselni, ezért hagyjuk, hogy menedzselje magát."
"Szeressük a pedagógusokat, de szeressük jobban a tanulókat és tanulást."
"Ne gondoljuk azt, hogy csak a mi céljaink fontosak és figyeljünk az általunk kitűzött célok teljesíthetőségére."
"Ne hozzunk döntést alapos tervezés és mérlegelés nélkül."
"Legyünk mindig tudatában, hogy megbízásunkat csak megőrzésre kaptuk."
Külön érdemes megfigyelni a prezentáció technikáját.
Egy kis érdekesség: Taylor Mali tanár-költő örült szóverse arról, hogy mit csinálnak (és mennyit keresnek) a tanárok. Szerintem izgalmas. Köszönet V.B.-nek.
A tapsszervezők, versrövidítők és a londoni PR tanácsadók mellett nem lenne meglepő, ha kiderülne, hogy a kormány brazil vagy mexikói forgatókönyvírókat is alkalmaz. Az ugyanis teljesen kizárt, hogy azt a szappanoperát, amit a Orbán csomag oktatási rész körül művelnek, értő profik hozzáértése nélkül hoznák létre.
A Széll Kálmán terv szerint a felsőoktatási megszorítások oka az, hogy ilyen módon lehet helyreállítani a bölcsész és természettudományos képzés arányát (ez az egyetlen oktatási elem, amit az angol szövegben is vállal a kormány).
Fazekas Csaba górcső (vagy amit a történészek e helyett használnak) alá veszi ezeket az állításokat és nincs meggyőzve. Kételkedése megalapozott. Ettől még szükség lenne több és jobb műszaki képzésre, de ez nem megy a többi képzés megszüntetésével.
"Miután az állam politikai jogokkal ruházta föl a népet, faj, nyelv, valláskülönbség nélkül, az államnak kötelessége faj, nyelv, valláskülönbség nélkül gondoskodni, hogy a polgárok magukat politikai jogaik gyakorlására képesithessék, s ha akként gondoskodott, joga van megkivánni, hogy valósággal képesitsék.
Innen következik az állami közös iskolák alapitása és föntartása, következik az ingyen oktatás és tankötelezettség elve, következik az elemi tanodáknak, melyeken tul a polgárok zöme nem megyen, nem is mehet, oly módoni rendezése, hogy a növendékek politikai jogaik s kötelességeik ismeretével fölruháztassanak s polgárokká képeztessenek."
Turin 1868
>
A 40 fölötti korosztályokból szinte mindenki ismerte a TV képernyőjéről. Meggyőző tudással, közérthetően és érezhető empátiával beszélt a Családi kör csetlő-botló szereplőiről, az élet sok-sok nagyon is ismerős helyzeteiről. Vélhetően nem én voltam az egyetlen, aki egy életre elhatároztam, hogy mindenképp "meleg-megengedő" szülő leszek.
Később találkoztam vele néhány alkalommal személyesen is. Láttam, hogyan hallgatja feszült figyelemmel sok száz pedagógus, amikor az egyik legnehezebb probléma, az iskolai erőszak megelőzéséről beszélt. Voltam részese közös szakmai beszélgetésnek. Derűsen elmondott véleménye sziklaszilárd szakmai alapon, a gyermeki lélek mély megértésén alapult. Annyi empátia volt benne, hogy mindenkinek átadott belőle egy kicsit.
Hatalmas tudása és szelíd határozottsága mellett megőrzött egy darabot gyermeki énjéből is. Nyitottan és érdeklődve fordult a szülő, pedagógus és főleg a gyerekek felé, nem szaktudásból, emberségből értette őket. Olyan dolgokat tudott a gyermekről, amit felnőtt szakember is ritkán. Ő mindig látta az elefántot a kígyóban. Ez a bölcsesség egy országnak fog hiányozni.
A Népszabadság mai cikke szerint a már ismert állami keretszám csökkentés és költségtérítés emelés mellett újra felvetődött az utólagos tandíj (leánykori nevén utólagos képzési hozzájárulás ötlete is). Szijjártó rohant cáfolni, pedig az ötlet megérne némi gondolkodást - különösen, ha állami finanszírozású helyek megszüntetését és az irreálisan magas költségtérítést helyettesítené.
A fáradhatatlan és sokoldalú Budai Gyula ez alkalommal a felsőoktatás területén rejtőzködő gyanús elemekre csapott le. Nem csak konkrétan az épp 375 éves és így viszonylag sok kormánybiztost, sőt kormányt túlélő ELTE-n, hanem általánosságban is: az egész felsőoktatás ellen kezdeményezett átfogó belső vizsgálatot.
Kissé pikáns, hogy az érintett időszakban az ELTE rektora, majd a gazdasági tanács elnöke volt az a Klinghammer István, aki a Fidesz egyik arca volt a népszavazási kampányban.
A fenti hírnek természetesen semmi köze sincs ahhoz, hogy a rektorok és az intézmények tiltakoznak a felsőoktatást érintő elvonások ellen, kevéssé lelkesek a Széll Kálmán tervtől, és nyilván a 38 milliárdos további megtakarítást sem fogadják kitörő örömmel.
Szintén nincs összefüggés a hír és a mellékelt plakát között.
Nemrég arról értekeztem, hogy vélhetően rejtélyes kollektív dokumentumszerkesztés zajlik amúgy megfontolt és alapos kormányunk házunk táján. Komolynak szánt dokumentumokba hipp-hopp belefirkál aki éppen arra jár. Nagy meglepetésre bebizonyosodott, hogy lényegében tényleg ez a helyzet. Kevésbé vicces, hogy a kamara úgy tűnik a gyermekmunka legalizálása érdekében írta bele a tervbe a 15 éves korig tartó tankötelezettséget és a szakképzés átalakítását.
Kiderült ugyanis, hogy úgy került bele a nagyszerű programba az inkriminált mondat a költségtérítéses képzés megszüntetéséről, hogy Naszvadi államtitkár úr megjegyzései is ott maradtak az ábra alatt. Szerencse, hogy nem a bevásárolni valókat, vagy heti lottószámot írta fel, mert ebben az esetben 20 dkg párizsi, illetve 5, 23, 45, 75, 82 lenne jövő szeptembertől a felsőoktatásban, de természetesen csakis a zemberek értekében.
Az IDEA intézet elemzése a tankötelezettség rövidítésének társadalmi következményeivel foglalkozik. Ámon Katalin álláspontja szerint az oktatás átalakításából csak a gyerek marad ki, a 15 éves diákok reménytelen helyzetbe kerülnek a munkaerőpiacon. Azt már én teszem hozzá, hogy úgy tűnik, rövidlátó vállalkozói érdekek állnak a háttérben.
"Orbán Viktor a Széll Kálmán Terv ismertetésekor azt nyilatkozta, a kormány nem tartja „ördögtől valónak”, ha valaki 15 évesen kikerül a munka világába.Ma Magyarországon a munkavégzés alsó korhatára ezzel szemben 16 év."
Úgy tűnik a véglegesnek és sorsdöntőnek szánt Széll Kálmán terv mégsem sikerült valami meggyőzőre. Az érintettek magyarázzák a bizonyítványt: "A többiek tényleg kikapták a bizonyítványt, de az enyémet föl kellett küldeni a minisztériumba, mivel tévedések derültek ki, amiket sürgősen orvosolni kell."
A kormányoldal kedvenc napilapja arról számolt be, hogy az állami a költségtérítéses képzés lehetőségének megszüntetését az állami felsőoktatási intézményekben "kormánypárti szakpolitikusok „nonszensznek nevezték”, s az általunk megkérdezett képviselők arra gyanakodtak, hogy az tévedésből került a tervezetbe."
_(%25_of_all_18-year-olds).png)
Azt hiszem kevés kormányzati terv váltott ki akkora felháborodást, mint tankötelezettség 15 éves korra való csökkentése. A tiltakozóknak már saját facebook oldala is van:facebook.com/kozoktatas. Következzék néhány válogatott (de szavait nem megválogató) vélemény erről a zseniális javaslatról.